eur:
411.28
usd:
395.1
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: Pixabay

Itt vannak Magyarország leglassabb vasútvonalai

Van olyan száz kilométeres szakasz, amelyet több mint három óra alatt tesz meg a vonat.

A novekedes.hu utánajárt, melyek Magyarország legrosszabb vagy leginkább hátrányos helyzetű vasútvonalai. Az országos vasúti közlekedés szempontjából a legfontosabb vonalakat vizsgálták, akár azért, mert fontos települést köt rá az országos hálózatra, akár turisztikai szempontból, akár mert az elővárosi közlekedésben játszik szerepet.

A Hatvan–Somoskőújfalú, azaz a 81-es vasútvonal a fontos vasúti csomópontnak számító Hatvant köti össze a szlovák határnál fekvő Somoskőújfaluval. A 65 kilométer kevesebb mint egytizede kétvágányú, mindenhol máshol egy sínpár fut, és a szembejövő vonatok csak az állomásokon tudják kikerülni egymást. A vonalon kizárólag dízel járművek közlekedhetnek, mivel nincs villamosítva, így a modern Flirt és Kiss motorvonatokról a salgótarjániak nem álmodozhatnak. Salgótarjánból nincs közvetlen járat sem Budapestre, sem másik szomszédos nagyvárosba. A vonal teljes hosszát, azaz 65 kilométert a vasút a menetrend szerint 1 óra 32 perc alatt teszi meg, alig több, mint 40 km/órás átlagsebességgel jár itt a vonat.

A Békéscsaba–Szeged vasútvonal néhány rövid szakasz kivételével szintén egyvágányos, nem villamosított. A 135-ös vonalon jelenleg azért zajlanak felújítási munkák, hogy egységesen elérhetőek legyen végig a 80 km/órás sebesség, mert jelenleg a mindössze 97 kilométeres Szeged–Békéscsaba út 1 óra 46 percet vesz igénybe.

A Debrecen–Füzesabony vasútvonal elsősorban turisztikai jelentőségéből fakadóan került fel a listára, mert a Tisza-tó kapuja szerepet is betölthetné a vasútvonal. A problémát azonban az jelenti, hogy a 108-as vonal nem villamosított és csak a Balmazújváros–Debrecen szakaszon dolgoznak a villamosításon a BMW gyár és a debreceni elővárosi közlekedés fejlesztése érdekében. A 76 kilométeres, egyvágányos, nem villamosított szakasz így 1 óra 29 percet vesz igénybe.

A lista negyedik helyére az egyvágányú, 142-es Kecskemét–Lajosmizse–Budapest vonal került, melynek különlegességét az adja, hogy ez az egyetlen olyan agglomerációs vasútvonal, amelyik nem lett villamosítva. Rendkívül elavult, több évtizedes vonatok és vasúti kocsik közlekednek a vonalon, amelyek egyes szakaszokon mindössze 60 km/órával tudnak döcögni: a 24 kilométer hosszú Gyál–Budapest-Nyugati távolságot 42 perc alatt teszi meg a csupán óránként közlekedő személyvonat.

A portál a mellékvonalak közül is kiválogatott néhány extrém menetidővel rendelkezőt:

  • Kaposvár–Siófok 35-ös vonal: 100 kilométer, napi három vonatpár: a menetidők átszállás nélkül: 2 óra 56 perc, 3 óra 10 perc és 3 óra 22 perc.
  • Zalaegerszeg–Rédics 23-as vonal: 49 kilométer, napi 4 vonatpár: a menetidő átszállás nélkül 1 óra 14 perc vagy 1 óra 11 perc
  • Nyíregyháza–Vásárosnamény 116-os vonal, 59 kilométer: a menetidő átszállás nélkül 1 óra 40 perc
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×