Az elmúlt bő egy évtized pozitívuma, hogy ma már senki nem vitatja annak helyességét, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, Budapesten.

"Ez a magyar közéletben vitán felülálló tézis lett (.), éppen ezért sajátunknak kell éreznünk minden határon túli nemzetrész ügyét" - fogalmazott Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közéleti programjainak diplomaosztó ünnepségén, amelyen az erdélyi politikai iskola és a kárpátaljai vezetőképző frissen végzett hallgatói vették át diplomájukat.

A miniszter a magyarság szempontjából nehéznek nevezte a jelenlegi időszakot. "Akármelyik nemzetrészt nézzük, meg tudjuk nevezni azokat a legfőbb nehézségeket, amelyekkel a határon túlra szakadt magyarság szembenéz" - hangoztatta.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarokat sújtja az ukrajnai háború valamennyi borzalma, szenvedése. Eközben "az általunk anyagilag, erkölcsileg, humanitárius akciókban is támogatott ukrán állam úgy gondolja, ezt a támogatást azzal kell meghálálni, hogy mindenféle európai emberi jogi normával összeegyeztethetetlen, a nemzetiségeket súlyosan sújtó és az alapvető kisebbségi jogokat lábbal tipró szabályokat hoznak és fogadnak el".

Magyarország nem tartja az Európába vezető útnak, ha egy állam semmibe veszi a nemzetiségi jogokat

- mondta a politikus, majd a magyar alaptörvényre utalva amellett érvelt, hogy valamely nemzetiséghez tartozni érték.

"Magyarország szolidáris Kárpátaljával, szolidáris a nemzetközi jogot megsértő Oroszország által megtámadott Ukrajnával is" - jelentette ki, kiemelve azt is, hogy az anyaországra mindig minden magyar számíthat.

Romániában véget ért az a magyarság számára előnyös helyzet, amely a RMDSZ kormányzati szerepvállalásával járt, így az ottani magyar nemzetiség számára nehezebb időszak következik - folytatta Gulyás Gergely.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy Kárpátalján és Erdélyben is legyenek olyan fiatalok, akik fontosnak tartják saját közösségük sorsát, a legkisebb közösségtől a családtól, a legnagyobbig, a nemzetig bezárólag.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében ismertette, hogy az erdélyi politikai iskolán 19-en, a kárpátaljai vezetőképzőn 15-en végeztek idén. Széchenyi Istvánt is idézve megjegyezte, hogy jelenleg a közéleti pályára lépés hasonlóan sok áldozatot kíván, mint a reformkorban, ugyanis erős ellenszélben kell kiállni a magyar érdekekért.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a többi között azt mondta: pártjuk legutóbbi kongresszusán azért nem módosították programjukat, mert meggyőződésük, hogy az a következő, fiatalabb generációk feladata lesz, akiknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy végig gondolják saját helyzetüket. "A közjó újragondolása nélkül nincs új politikai generáció" - hangsúlyozta.

Bogya Anna, a román miniszterelnök-helyettesi kabinet volt államtitkára gratulált a közéleti szerepre vállalkozó fiataloknak a bátorságukhoz, mivel jelenleg a romániai közéletben hatalmas méreteket ölt a politikusokkal szembeni bizalmatlanság. Az RMDSZ-es politikus utalt arra, hogy pártja "emelt fővel" távozott a román kormányból, céljuk ugyanakkor nem változott: jobbá tenni az ottani magyar közösség életét. Szavait a friss diplomásokhoz intézve kiemelte, hogy "a tudás minimalizálja a befolyásolhatóságot, és nekünk ilyen vezetőkre van szükségünk".

Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő egyebek mellett arról beszélt, hogy az MCC vezetőképzője meghatározó tényezővé vált a kárpátaljai fiatalok körében, a végzett hallgatók pedig a közösségben aktív és fontos szerepet vállalnak, így ők a garanciái a kárpátaljai magyarság megmaradásának.