2013. május 30. és június 3. között nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területének felső részén, egyes helyeken négy nap alatt akár 200 milliméter is esett. Az ennek következtében levonuló árhullám a folyó szinte teljes hazai szakaszán, Nagybajcstól Bajáig rekordmagas vízállásokkal tetőzött.

Az OVF szerint az ezredfordulóig visszatekintve is a szélsőségek jellemezték a Duna vízjárását, de az elmúlt két évtizedben különösen "eseménydús" volt az idén 200 éves vízállás-idősorral rendelkező budapesti vízmérce sorsa: egymás után dőltek meg a rekordvízállások, akár "kisvizekről", vagyis aszályos időszakokról, akár "nagyvizekről", áradásokról beszélünk.

Az évezred első nagyobb árhulláma 2002 nyarán érkezett, és az augusztus 18-i 848 centiméteres budapesti tetőzésével az addig mért legnagyobb vízszintet eredményezte. Ám nem kellett sokat várni és 2003. augusztus 29-én majdnem (egy centiméter híján) megdőlt a valaha mért legkisebb érték is, 52 centiméteres vízállással. A kettő között mindössze 1 év és 11 nap telt el - tették hozzá. A következő csúcsérték 2006 tavaszán született, az április 4-én bekövetkezett 860 centiméteres tetőzéssel.

Az ezt követő évek átmenetileg rekordoktól mentesek voltak, bár 2010-ben a legnagyobb, 2011-ben pedig a legkisebb vízállást igencsak megközelítették a vízszintek. Majd jött a már említett 2013, és egy újabb, minden eddiginél nagyobb árhullám vonult le a Dunán.

Az ezt követő években - egészen napjainkig - nem alakultak ki jelentősebb áradások a folyón. Az elmúlt 10 évben a vízállások a budapesti vízmércén egyetlen alkalommal sem érték el a 600 centimétert. Ez a tény az OVF szerint már önmagában is extrémnek tekinthető.

Ugyanakkor - tették hozzá - negatív csúcsokat ez az időszak is tartogatott, 2018-ban a Duna Budapestnél kétszer is megdöntötte a valaha mért legkisebb adatot: október 17-én 41 centiméteren, vagyis az addigi minimumhoz viszonyítva 10 centiméterrel alakult alacsonyabban a vízszint, aztán október 25-én további 8 centiméterrel kisebb, 33 centiméteres vízállást észleltek.

Öt éven belül tehát egyaránt megdőltek a legnagyobb és legkisebb értékek is - írták.

Péntek reggel 8 órakor egyébként 282 centiméter volt leolvasható a fővárosban a Vigadó téri mércén.

"A fentiekből látszik, hogy szélsőségek egyre gyakrabban és szélesebb skálán fordulnak elő. Bár az elmúlt évek inkább aszályról és vízhiányról szóltak, látható, hogy a Duna vízgyűjtőterületén bármikor kialakulhat olyan csapadékosabb időjárási helyzet, amelynek eredményeképpen az év bármeny szakaszában árhullámokkal kell megküzdeni a folyón" - fogalmaztak a vízügyi főigazgatóság közleményében.