eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Folytatódik a Vodafone-pingpong az MSZP és Polt Péter között

Már nem először tudakolja Tóth Bertalan, hogy "egy veszteséges cégben" történő állami tulajdonszerzés esetén nem sérül-e a közérdek. Polt Péter ezúttal is választ adott.

Írásbeli kérdést intézett Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez, a politikus azt tudakolja, miből gondolja azt Polt Péter, hogy 323 milliárd forintnyi közpénz
kifizetése "egy veszteséges cég (Vodafone Magyarország) kisebbségi üzletrészének törvénybe
ütköző módon történő megvásárlása" során nem sérült a közérdek.

Az ügyészség honlapjára felkerült kérdésből kiderül, kettejük e tárgyú "meccsének" ez már nem az első felvonása,

már januárban is kérdezte a volt MSZP-elnök a legfőbb ügyészt.

Tóth Bertalan sérelmezi továbbá, hogy a nyilvánosság alig tud valamit a Vodafone-szerződésről, de azt biztosan, hogy a 323 milliárd forintnyi közpénz az a nagyságrend, amennyit a pedagógus-béremelés felemésztene.

A politikus kérdése továbbá, hogy

  • Polt Péter megismerte-e a társaság átvilágításáról, értékeléséről szóló dokumentumokat,
  • a közérdek sérelme megvalósulhat-e már önmagában azáltal, hogy egy állami cég a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütköző módon köt szerződést,
  • A legfőbb ügyész nem kívánja-e felülvizsgálni korábbi álláspontját, indít-e vizsgálatot, kezdeményez-e eljárást a hivatkozott ügyben.

A legfőbb ügyész válasza is nyilvánosan elérhető, ebből kiderül, hogy

a szerződés esetleges semmissé nyilvánítása nem az ő hatásköre, hanem a bíróságé,

a közérdek sérelmének megállapításához a felmerülő ismeretek összessége nem elegendő, a nemzetgazdasági érdek minősítés pedig szintén nem tartozik az ügyészség asztalára.

Polt Péter válaszában megjegyzi továbbá, hogy értékarányossági probléma csak állami tulajdon eladásánál merülhet fel, vételnél csak akkor, ha a szerződő felek közül valamelyiknek gondja van a vételárral vagy az azért kapott tárggyal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×