Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Folytatódik a Vodafone-pingpong az MSZP és Polt Péter között

Már nem először tudakolja Tóth Bertalan, hogy "egy veszteséges cégben" történő állami tulajdonszerzés esetén nem sérül-e a közérdek. Polt Péter ezúttal is választ adott.

Írásbeli kérdést intézett Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez, a politikus azt tudakolja, miből gondolja azt Polt Péter, hogy 323 milliárd forintnyi közpénz
kifizetése "egy veszteséges cég (Vodafone Magyarország) kisebbségi üzletrészének törvénybe
ütköző módon történő megvásárlása" során nem sérült a közérdek.

Az ügyészség honlapjára felkerült kérdésből kiderül, kettejük e tárgyú "meccsének" ez már nem az első felvonása,

már januárban is kérdezte a volt MSZP-elnök a legfőbb ügyészt.

Tóth Bertalan sérelmezi továbbá, hogy a nyilvánosság alig tud valamit a Vodafone-szerződésről, de azt biztosan, hogy a 323 milliárd forintnyi közpénz az a nagyságrend, amennyit a pedagógus-béremelés felemésztene.

A politikus kérdése továbbá, hogy

  • Polt Péter megismerte-e a társaság átvilágításáról, értékeléséről szóló dokumentumokat,
  • a közérdek sérelme megvalósulhat-e már önmagában azáltal, hogy egy állami cég a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütköző módon köt szerződést,
  • A legfőbb ügyész nem kívánja-e felülvizsgálni korábbi álláspontját, indít-e vizsgálatot, kezdeményez-e eljárást a hivatkozott ügyben.

A legfőbb ügyész válasza is nyilvánosan elérhető, ebből kiderül, hogy

a szerződés esetleges semmissé nyilvánítása nem az ő hatásköre, hanem a bíróságé,

a közérdek sérelmének megállapításához a felmerülő ismeretek összessége nem elegendő, a nemzetgazdasági érdek minősítés pedig szintén nem tartozik az ügyészség asztalára.

Polt Péter válaszában megjegyzi továbbá, hogy értékarányossági probléma csak állami tulajdon eladásánál merülhet fel, vételnél csak akkor, ha a szerződő felek közül valamelyiknek gondja van a vételárral vagy az azért kapott tárggyal.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×