Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mosóczi László, a MÁV-START vezérigazgatója beszél a mind a negyven KISS emeletes motorvonat forgalomba állása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Nyugati pályaudvaron 2023. február 25-én. Mögötte Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója (b).
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Lázár János miniszteri biztosa is lett a MÁV új vezérigazgatója

A miniszteri biztosi kinevezés másfél évre szól.

A Magyar Közlönyben szúrta ki a HVG.hu, hogy Mosóczi László, a MÁV-Start új vezérigazgatója, volt államtitkár Lázár János közlekedési miniszter biztosaként (is) folytatja pályafutását, a járműgyártás koordinálásáért felel majd ekként.

A határozat szerint feladata lesz, hogy "gondoskodjék a hazai kötöttpályás közlekedés színvonalas lebonyolítását biztosító járműfejlesztési koncepció összeállításáról, részt vegyen az ezzel összefüggő kormányzati egyeztetésekben, és működjék közre a szakmai anyagok és jogszabályok előkészítésében".

Mosóczi László fizetése is nyilvános, havi egymillió forintot kap a főállású fizetés mellé, de egyéb juttatásokat és "személyzetet" nem. A szakember tavaly májusig az ITM államtitkáraként felelt a közlekedéspolitikáért. Előzőleg - mint a cikk kitér rá - a vasúti szektorban állami vállalatok vezetőjeként tevékenykedett, de a NIF-ben is volt vezető beosztásban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×