A 2012-ben készült beszélgetésből kiderül, Demszky Gábor főpolgármesteri időszaka legnagyobb eredményének azt tartja, hogy Budapest egy szürke, leszakadó településből multikulturális világváros lett. Kiemelte a Fesztiválzenekart, a Sziget Fesztivált, a Trafót, a Levéltárat, a Szabó Ervin Könyvtár bővítését és a szociálpolitika eredményeit.

"Ugyanakkor iszonyú hibákat követtünk azzal, hogy szétdaraboltuk Budapestet. Ezzel egy olyan helyzetet hoztunk létre, amelyben egyrészt párhuzamos feladatok vannak, kerületi, illetve fővárosi szinten, másrészt megoldatlanságok, például a BKV és a tömegközlekedés.

Gyengítettük Budapestet és hagytuk, hogy kilendüljön a teljes centralizáció irányából a teljes decentralizáció irányába."

Demszky Gábor egyenesen ősbűnnek tartja, hogy nem oldották meg a BKV finanszírozását. Véleménye szerint szinte minden, ami a jelenkor feszültségeit okozza, már jelen volt 1990-ben. Ezeknek egy része a helyes irányba indult és megoldódott, de most azok a strukturális problémák feszítik szét a magyar rendszert, amit akkor okoztak.

A volt főpolgármester felidézte:

annak idején heteken át győzködték a jelöléssel, mert sem magát, sem az SZDSZ-t nem tartotta alkalmasnak a városvezetésre.

A fejlesztések pedig azért indultak meg, mert az Antall-kormány mindenáron expót akart rendezni. A lakásprivatizációt viszont ellenezte Demszky Gábor.

Mint mondta, Budapesten nagyjából 850 ezer lakás volt önkormányzati tulajdonban. Az 1993-as lakástörvény lehetővé tette, hogy a bérlők rendkívül kedvezményes áron megvásárolhassák a lakásokat. Ennek nyilvánvaló politikai hozadéka volt, hogy az emberek kaptak valamit a rendszerváltástól. Ugyanakkor az új tulajdonosok a társasházakban nem rendelkeztek azzal a jövedelemmel, ami lehetővé tette volna a házak felújítását.

Demszky Gábor szerint az SZDSZ részben azért tűnt el, mert összefogott az MSZP-vel, részben pedig azért, mert elvesztette az önkormányzati pozícióit, és fővárosi párttá vált.