Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Egy választópolgár a pilisszentkereszti Polgármesteri Hivatalban kialakított 1. számú szavazókörben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Szakértő: az ellenzék nem reagál a Fidesz illiberális ideológiájára, csak elutasít

A 2010 utáni ellenzék sorozatos kudarcai összefüggésben állnak azzal, hogy nem foglalkoznak a Fidesz fő elméleti állításával, vagyis azzal, hogy a liberalizmus és a demokrácia között feszültség van. Erről beszélt Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

A Fidesznek van egy olyan elméleti alapja, amely rezonál az emberek világképével - ez annak az elemzésnek a kiindulópontja, amelyet Lakatos Júlia írt. A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója az InfoRádióban megvilágította a kormánypártok sikerét, de főleg az ellenzék folyamatos kudarcainak okát. Az utóbbiak fő problémaja az, hogy nem ismerik el létező demokráciának azt, amelyik nem liberális elveket követ. Pedig a magyarok jelentős része másképpen gondolkodik erről és erre érez rá a Fidesz. Ők a közvetlen demokráciát hangsúlyozzák és ismétlik minden egyes kampányban.

Az ellenzék választási programjait elemezve egyértelműnek látszik, hogy számukra (ellenzék) az illiberalizmus egy deviancia, szembe az evidensnek tekintett liberális demokráciával. Pedig a

liberalizmus és a demokrácia jelenleg feszültségben van egymással.

Ez azért hiba a részükről, mert számukra a demokrácia csak liberális lehet, holott a "történelem során nem volt evidencia a két elemnek az összetartozása".

Az elemzés pontosan azt mutatja be, hogy az ellenzék tényleg nem reagál erre a kérdésre, ellenben csak is azt látja, hogy a Fidesz mindenben eltér attól, amit ők gondolnak. Az évek során, a 2014-es, 2018-as, majd a 2022-es választási programokban van némi elmozdulás. Azonban ezek csak technikai változtatások részükről, például, hogy hol külön, hol laza szövetségben, hol együtt indulnak, viszont

a demokrácia képre, a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak.

A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek, "ez az illiberalizmus elleni harc eszköze". A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni - fejtegette az elemzés készítője.

Az látszik, hogy el kellene gondolkodni azon, mi a jelen helyzete a liberális demokráciának, mik azok, amik megvalósultak azokból az ígéretekből, amelyeket az EU-s csatlakozáskor tettek, vagy mi magyarok éreztünk bele.

Nem kellene félni attól, hogy a nyugati minta követése helyett saját narratívát állítsanak fel, pl. az antikapitalizmus, a globalizáció vagy az Európai Unió kritikája területén - vélte Lakatos Júlia. Ha ez bekövetkezne, akkor valódi versenyhelyzet teremtődne a Fidesz számára. Jelenleg ugyanis "az emberek azt érzik, hogy a kormánypártoknak van egy víziója és ez biztonságérzetet ad nekik, választóknak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×