INFORÁDIÓ
2022. december 8. csütörtök
Mária

tek

vad

autóvezetés

közlekedésbiztonság

Bőgő gímszarvas bika (Cervus elaphus) a szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2020. szeptember 15-én.

Így kéne ütköznünk az erdei vadállatokkal a TEK szerint

Infostart / InfoRádió - Domanits András

Nem minden esetben védhető ki a gépjármű ütközése az elé szaladó vaddal – mondta el érdeklődésünkre a TEK gépjármű-vezetéstechnikai osztályvezetője, Hoffer Zsolt rendőr alezredes. Hozzátette: ha elkerülhetetlen az ütközés, törekedjünk arra, hogy az ne szemből történjen.

A szakember arra hívta fel elsőként a figyelmet, hogy ebben az időszakban – különösen azokon az útszakaszokon, amelyeken vadveszélyt jelző tábla van kihelyezve – kellő körültekintéssel kell közlekedni annak érdekében, hogy időben észrevegyük az út szélén vagy az út irányába tartó vadakat. Ez világosban viszonylag könnyű.

„Sötétben nehéz, de ilyenkor is lehetnek olyan árulkodó jelek, akár az árnyékok, akár a vadak szemének a tükröződése, amelyeket észrevehetünk” – monda az alezredes.

A vezetéstechnikai teendők ott kezdődnek, hogy

megfelelő sebességet választunk

– hívta fel a figyelmet újra a legfontosabbra.

Ezen kívül vészhelyzet-elhárítási technikát kell alkalmazni, ami gyakorlatokkal elsajátítható.

„Ez megfelelő üléspozíciót jelent, megfelelő kormányfogást és az üléspozícióból adódó megfelelő látómezőt, hogy jól lássuk az út szélét, és a szemben jövő járművek fényei is sokszor segítenek abban, hogy lássuk, mire lehet számítani” – összegezte a készenlét összetevőit a TEK-alezredes.

Ha ebben a készenléti állapotban a vad belép elénk,

először is drasztikusan fékezni kell.

Ilyenkor bízhatunk benne, hogy a vad átér, nem áll meg, nem fordul vissza.

„A fékezésen kívül kormánymozdulattal is reagálunk. Mindig számolnunk kell a vad mozgásával, a haladási irányával ellentétes irányba célszerű kormányozni. Itt nincsenek főszabályok, hiszen nem látunk a vad gondolkodásába, és nem tudjuk, hogy biztosan nem áll meg vagy nem fordul vissza, de jellemzően egy adott sebességgel haladnak át az útszakaszon, és jó esetben lehet azzal a konstans sebességgel számolni, de ez sajnos nem főszabály” – mondta Hoffer Zsolt.

A vadriasztók az emberi fül számára nem, de a vadakéra hallható frekvencián adnak ki hangot,

ezekkel a szakember szerint a vadbalesetek jelentős része megelőzhető.

A szarvast különösen veszélyesnek tartják. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ha oldalról érkezik, akkor a mozgási sebességével, a tömegével hatást gyakorol az autóra, és a vezető reflexével együtt lehet veszélyes.

„Abban az esetben, amikor motortérrel ütjük el az állatot, akkor vagy az agancsával vagy a lábaival, patáival okozhat olyan jellegű sérülést, hogy akár a szélvédő is betörhet,

a vad bekerülhet az utastérbe, és mivel jó esetben az utazók be vannak kötve, a védekezés lehetősége nehéz.

Ezért arra kell törekedni, hogy abban a pillanatban, amikor már látjuk, hogy elkerülhetetlen az ütközés a vaddal, akkor ne a féket nyomjuk, hanem engedjük el a féket, hogy a fékezés hatásából lefelé nyomódó, lefelé szoruló első motorteret felengedjük, így magasabb ponton találjuk el az állatot annak érdekében, hogy lehetőleg ne kerüljön fel a motortérre. Ezzel egyidőben végezzünk olyan kormányzást, hogy minél nagyobb legyen a valószínűsége, hogy lecsúszik, elcsúszik a jármű oldala irányába a vad. Ezekkel tudjuk azt elérni, hogy az utastérbe ne kerüljön be, hiszen akkor tudna végzetes sérüléseket okozni” – mondta az alezredes.

Még egyszer nyomatékosítva: mindenképp próbáljuk meg elkerülni azt, hogy szemből ütközünk.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Kapcsolódó hang

TEK-alezredes mondja el, mi tehetünk a vadütközés kivédéséért
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018