Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Bőgő gímszarvas bika (Cervus elaphus) a szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2020. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Így kéne ütköznünk az erdei vadállatokkal a TEK szerint

Nem minden esetben védhető ki a gépjármű ütközése az elé szaladó vaddal – mondta el érdeklődésünkre a TEK gépjármű-vezetéstechnikai osztályvezetője, Hoffer Zsolt rendőr alezredes. Hozzátette: ha elkerülhetetlen az ütközés, törekedjünk arra, hogy az ne szemből történjen.

A szakember arra hívta fel elsőként a figyelmet, hogy ebben az időszakban – különösen azokon az útszakaszokon, amelyeken vadveszélyt jelző tábla van kihelyezve – kellő körültekintéssel kell közlekedni annak érdekében, hogy időben észrevegyük az út szélén vagy az út irányába tartó vadakat. Ez világosban viszonylag könnyű.

„Sötétben nehéz, de ilyenkor is lehetnek olyan árulkodó jelek, akár az árnyékok, akár a vadak szemének a tükröződése, amelyeket észrevehetünk” – monda az alezredes.

A vezetéstechnikai teendők ott kezdődnek, hogy

megfelelő sebességet választunk

– hívta fel a figyelmet újra a legfontosabbra.

Ezen kívül vészhelyzet-elhárítási technikát kell alkalmazni, ami gyakorlatokkal elsajátítható.

„Ez megfelelő üléspozíciót jelent, megfelelő kormányfogást és az üléspozícióból adódó megfelelő látómezőt, hogy jól lássuk az út szélét, és a szemben jövő járművek fényei is sokszor segítenek abban, hogy lássuk, mire lehet számítani” – összegezte a készenlét összetevőit a TEK-alezredes.

Ha ebben a készenléti állapotban a vad belép elénk,

először is drasztikusan fékezni kell.

Ilyenkor bízhatunk benne, hogy a vad átér, nem áll meg, nem fordul vissza.

„A fékezésen kívül kormánymozdulattal is reagálunk. Mindig számolnunk kell a vad mozgásával, a haladási irányával ellentétes irányba célszerű kormányozni. Itt nincsenek főszabályok, hiszen nem látunk a vad gondolkodásába, és nem tudjuk, hogy biztosan nem áll meg vagy nem fordul vissza, de jellemzően egy adott sebességgel haladnak át az útszakaszon, és jó esetben lehet azzal a konstans sebességgel számolni, de ez sajnos nem főszabály” – mondta Hoffer Zsolt.

A vadriasztók az emberi fül számára nem, de a vadakéra hallható frekvencián adnak ki hangot,

ezekkel a szakember szerint a vadbalesetek jelentős része megelőzhető.

A szarvast különösen veszélyesnek tartják. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ha oldalról érkezik, akkor a mozgási sebességével, a tömegével hatást gyakorol az autóra, és a vezető reflexével együtt lehet veszélyes.

„Abban az esetben, amikor motortérrel ütjük el az állatot, akkor vagy az agancsával vagy a lábaival, patáival okozhat olyan jellegű sérülést, hogy akár a szélvédő is betörhet,

a vad bekerülhet az utastérbe, és mivel jó esetben az utazók be vannak kötve, a védekezés lehetősége nehéz.

Ezért arra kell törekedni, hogy abban a pillanatban, amikor már látjuk, hogy elkerülhetetlen az ütközés a vaddal, akkor ne a féket nyomjuk, hanem engedjük el a féket, hogy a fékezés hatásából lefelé nyomódó, lefelé szoruló első motorteret felengedjük, így magasabb ponton találjuk el az állatot annak érdekében, hogy lehetőleg ne kerüljön fel a motortérre. Ezzel egyidőben végezzünk olyan kormányzást, hogy minél nagyobb legyen a valószínűsége, hogy lecsúszik, elcsúszik a jármű oldala irányába a vad. Ezekkel tudjuk azt elérni, hogy az utastérbe ne kerüljön be, hiszen akkor tudna végzetes sérüléseket okozni” – mondta az alezredes.

Még egyszer nyomatékosítva: mindenképp próbáljuk meg elkerülni azt, hogy szemből ütközünk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×