Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igét hirdet ünnepi istentiszteleten karácsony első napján Budapesten, a Hold utcai református templomban 2021. december 25-én. Balog Zoltán elmondta, hogy karácsony titkát nem megfejteni, hanem alázattal megközelíteni és csodálni kell.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Balog Zoltán: a következő tíz év a megmaradásról szól majd

Míg az elmúlt 10-12 év a gyarapodásról szólt, a következő évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni - mondta Balog Zoltán református püspök az új református nemzetstratégiáról - a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: nemzetstratégiájukban rögzítették, hogy hány embert látnak el.

Szociális ellátórendszerükben naponta 150 ezer emberrel foglalkoznak, 180 ezer gyereket tanítanak hittanra. Rögzítették, hogy iskolarendszerük milyen jelentős feladatot lát el Magyarország életében és mit tesznek Kárpátaljáért és a kisebbségi sorban élő magyar reformátusokért - mondta el.

"Mindezek bemutatása fontos számvetés" - tette hozzá a püspök

"Hálásak vagyunk, hogy a lelkipásztoraink - akik kulcsszereplői a református nemzetstratégia megvalósításának - lelki, szellemi és anyagi megerősítéséhez komoly kormányzati segítséget kaptunk. Amiben további segítséget kértem, az az iskolai hittanoktatás megerősítése" - tette hozzá Balog Zoltán.

Elmondta, arról is beszélt Orbán Viktorral, hogy a magyar vidék népességmegtartó képességében kulcsfontosságú szerepük van az egyházi közösségeknek.

"További együttgondolkodást, támogatást ígért a miniszterelnök abban, hogy miként tudjuk csökkenteni azokat a terheket, amelyeket a vidéki lelkipásztorok hordoznak a vállukon és a szívükben. Beszélnünk kellett az energiaárak elszabadulása kapcsán a kis gyülekezetek ellehetetlenülésének veszélyéről is" - közölte.

Az Ukrajna elleni orosz támadás kapcsán elmondta: a több mint hetven kárpátaljai református lelkipásztor közül senki nem ment el, mindenki ott maradt és végzi tovább a szolgálatát.

"Az ő otthontartásukért igyekszünk minden szükséges anyagi és szellemi eszközt biztosítani. Püspöktársaimmal együtt már a háború első hetében ott imádkoztunk a beregszászi templomban mind a hetven lelkipásztorral együtt" - mondta.

"A magyarországi lelkipásztorok ezen túl felajánlották fizetésük egy részét a kárpátaljai lelkipásztoroknak, mindemellett rengeteg anyagi, természetbeni segélyt vittünk, viszünk. Ennyi pénzt és adományt a magyarországi reformátusság az elmúlt harminchárom évben még megközelítően sem gyűjtött, de az erdélyi reformátusok is példátlan nagyságrendben gyűjtöttek és adományoztak perselypénzt a kárpátaljai testvéreknek" - közölte.

Hozzátette: ez is jelzi azt, hogy az elmúlt tíz év gyarapodásából a következő évek megmaradásához hozzá tudnak járulni.

"Ez arról szól, hogy minden kis közösségben kell lennie legalább egy embernek, aki összetartja azt, akiről azt mondják, hogy ő a mi lelki, szellemi vezetőnk, és amíg ő nem megy el, addig nekünk is itt kell maradnunk" - közölte Balog Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy szerinte az elmúlt tíz év alatt csökkent vagy nőtt az egyházhoz tartozók száma, a püspök azt mondta, a református egyháznak ma kétszer annyian ajánlják fel az adójuk egy százalékát, mint tíz évvel ezelőtt.

"De nem szabad a számok bűvöletében élni, mert van, amikor a kisebb intenzívebb és hatékonyabb, mint a nagyobb. Századokon át magától értetődő volt az egyházhoz tartozás, de ez nem mindig tett jót a hitéletnek, az elmúlt években viszont növekedett az egyházhoz tartozás tudatossága, ami összefügg a családgondozással, a több gyermek vállalásával, a keresztelők és az egyházi esküvők növekvő számával, még ha a tendencia 2017 óta újra megfordulni látszik is" - közölte Balog Zoltán.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×