Varga Judit szerint az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.

Magyarország igazságügy-minisztere a székelyföldi Tusnádfürdőn beszélt erről péntek délután, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében az EU jövőképeiről szóló pódiumbeszélgetésen, amelyen Kelemen Hunorral, a román kormány miniszterelnök-helyettesével együtt fejtette ki nézeteit.

Varga Judit alapvetően jónak tartotta, hogy az EU vitát indított a megújításról. Úgy vélte azonban, hogy nem volt valós szándék az EU-s polgárok megkérdezésére, a brüsszeli bürokrácia inkább a nép szájába akarta adni a saját elképzeléseit. A kialakulóban levő válság azonban "bekopogtatott az ablakon", és a recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az embereket érintő tényleges problémákról folyjon vita. Ezek sorában példaként a diplomák kölcsönös elismerését említette.

"Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik és az "érted haragszom, nem ellened" elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész EU-s intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.

A miniszter bírálta az Európai Bizottság "lopakodó hatáskörbővítését", úgy vélte, olyan szerződésbővítésre lenne szükség, amely egyértelműen leszögezi, hogy melyek azok a területek, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, és melyekben megosztott a hatáskör. Varga Judit az egyhangú döntéshozatal rendszerének az eltörlését és az európai parlamenti választások nemzetek fölötti jelöltlistáinak az erőltetését tekintette a szerződésmódosítás két legnagyobb veszélyforrásának.

Kelemen Hunor úgy vélte: az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. Úgy vélte: az EU megújulása nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre. "Ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie" ­- fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy nemzetek fölötti pártlistákra lehessen szavazni az EP-választásokon, és a "dublini szavazó mondjon véleményt a kézdivásárhelyi jelöltről".

Kelemen Hunor azt is hozzátette, ha módosítják az EU-szerződést, az új szerződésnek perspektívát kell nyújtania az őshonos nemzeti kisebbségek számára is. A politikus szerint az ukrajnai háború vagy szorosabb együttműködésre kényszeríti az EU-t, vagy teljesen szétzúzza.

A romániai miniszterelnök-helyettes bírálta azt a gyakorlatot, hogy az EU méltánytalanul bánik az újabban csatlakozott tagállamaival. Felidézte, hogy a schengeni térséghez való csatlakozásnak csupán technikai kritériumai vannak. Románia ezeket tíz éve teljesítette, de újabb és újabb feltételeket szabtak számára. Most, amikor azokat is teljesítette, azt ellenőrzik, hogy a technikai kritériumok még mindig teljesülnek-e? "Ott vagyunk, ahonnan indultunk, de közben eltelt tíz év, és sokan elvesztették az EU-ba vetett hitüket, bizalmukat" - állapította meg.