Navracsics Tibor szerint az úgynevezett gyermekvédelmi törvénynek semmi köze nincsen a befagyasztott uniós pénzekhez. Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az ATV kedd esti műsorában azt mondta, hogy egy tárgyalópartnere volt, aki szóba hozta a gyermekvédelmi törvényt, a többieknél viszont ez nem merült fel. Amikor rákérdezett, azt a választ kapta: a kettőnek nincs köze egymáshoz, és erről Orbán Viktort és Varga Juditot is tájékoztatta – hangzott el a műsorban. Megjegyezte, lehet, hogy egy évvel ezelőtt Varga Juditnak azt mondták, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, ezért is kell folyamatosan tárgyalni.

Navracsics Tibor arra is emlékeztetett, hogy a helyreállítási pénzekről idén kell megállapodni Brüsszellel, máskülönben az összeg 70 százalékát elveszíti Magyarország. A miniszter szerinte erre ősszel sor fog kerülni, amihez a magyar kormány több ponton, például a közbeszerzési szabályok módosításával is hajlandó hozzájárulni.

Jogállamisági mechanizmus

Brüsszelben azt mondják, a jogállamisági mechanizmus és a helyreállítási alap pénzei között nincsen összefüggés – folytatta a miniszter. Megjegyezte, ha hivatalosan nem is létezik ez az összefüggés, az tudható, hogy a kettő között „értelmezési eljárás van”.

Egy éve folynak a tárgyalások, amik során technikai szinten az Európai Bizottság és a kormány között levélváltásokkal, dokumentumcserékkel próbálnak tisztázni fogalmakat, próbálják azonosítani azokat a problémákat, amik megoldást igényelnek, vagy a tisztázás révén az Európai Bizottság eláll valamilyen észrevételtől, vagy a kormány módosít jogszabályt – magyarázta. Konkrét példaként említette a modellváltó egyetemek kérdését. Ezzel kapcsolatban a problémát az okozta szerinte, hogy elterjedt az a vélemény, miszerint a modellváltó egyetemek nem lesznek részei a közbeszerzési eljárásoknak, ami nem igaz.

Navracsics Tibor azzal folytatta: a Magyarországgal kapcsolatos egyik leggyakoribb kifogás az egyszereplős közbeszerzési eljárások európai uniós átlagnál gyakoribb volta. Az EU-ban 15 százalék ezek átlaga, nálunk ez EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék. Vállalták, hogy a következő pár évben a nemzeti forrásból megvalósult egyszereplős közbeszerzési eljárások átlagát is leviszik 15 százalékra.