Navracsics Tibor bízik benne, hogy a folyamatos tárgyalások során apránként történik előremozdulást, ami alapvetően két nagy területen zajlanak. Egyrészt az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő úgynevezett partnerségi megállapodás megkötésével kapcsolatosan, másrészt az újjáépítési és ellenállóképességi alapot illetően, ami a koronavírus-járvány gazdasági hatásait hivatott kezelni, vagy enyhíteni – magyarázta. Mint mondta, a két területen „lépésről lépésre” haladnak előre a technikai kérdésekben. Bízik abban, hogy ahogyan a magyar kabinet eredetileg is tervezte, még az idén alá tudják írni a megállapodásokat.
A tárca nélküli miniszter nem vitatta, hogy minél jobban haladnak a technikai kérdésekkel, annál hamarabb ütközhetnek politikai jellegű ügyekbe. Arra törekszik – és erre meglátása szerint a tárgyalópartnerei is maximálisan nyitottak –, hogy
a nagyon érzékeny, az európai uniós forrásokkal, és azok felhasználásával szorosan nem összefüggő kérdéseket leválasszák a tárgyalásokról.
Navracsics Tibor magyarázatként megjegyezte: míg például a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos kérdések és az esetleges korrupciós, illetve visszaélési kérdések szorosan összefüggnek az európai uniós források felhasználásával, addig mondjuk a jogállamisággal, a bővítéssel vagy az Európa jövőjével kapcsolatosak ebben az esetben „más szereplőkre hagyhatók”.
Az uniós források felhasználásért felelős miniszter emlékeztetett, hogy magyar közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos egyik kifogás az Európai Bizottság részéről az, hogy az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya túl magas, ami Navracsics Tibor szerint nem annyira jogszabályi összehasonlítást igényel, mint inkább statisztikai adatokat, értelmezési kérdést, illetve az okok magyarázatát. Szerinte egyébként nem túl magas az arány itthon, az uniós átlagot hozzuk, még ha ez bizonyos területeken érzékenyebb kérdésnek, fontosabb problémának tűnhet. A tárcavezető a többi között hozzátette: nem mindig csak jogszabályszövegek összehasonlításáról, hanem sok esetben egy jelenség okainak kutatásáról vagy magyarázatáról van szó.
Azzal kapcsolatban, hogy a korrupciós ügyeket illetően miről lehet tárgyalni, tekintve, hogy azok vagy vannak, vagy nincsenek, Navracsics Tibor azt mondta: sok esetben nem magát a korrupciót lehet kimutatni, hanem a korrupció érzetét, aminek lehet az is az oka, hogy például a média nagyon sokat beszél a jelenségről, ám ez önmagában nem feltétlen jelenti azt, hogy valóban elterjedt is. Amiről a tárgyalások során beszélnek tehát, hogy egyrészt van-e, korrupció, másrészt pedig, hogy miként lehet ezt jogi szabályozással, az integritási szabályokkal, a hatóságok működésével, a szereplők magatartásával a háttérbe szorítani. Az is téma, van-e hiteles elkötelezettség ennek felszámolására – Navracsics Tibor úgy látja,
ezen a téren van egy épülő bizalom.
A tárgyalások részei természetesen olyan jogszabályok, amelyeket az Európai Bizottság nem érez megnyugtatónak, de ezek esetében nem minden esetben a jogszabálymódosítást tartják fontosnak, hanem a fogalmak tisztázását, az okok magyarázatát várják el – tette hozzá a miniszter.
Úgy véli, hogy meg kell teremteni azt a „közös értelmezési keretet”, amiben a magyarországi jogszabályokat, intézményeket és folyamatokat szemlélik.
Egyelőre viszont csak a problémamentesen megoldható, illetve nem különösebben bonyolult ügyeket próbálják megoldani, azonosítva azokat a problémákat, ahol további tárgyalásokra van szükség – mondta végül Navracsics Tibor.
Az uniós pénzre égetős szükség van, de a megállapodások dátumát illetően nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, tekintve, hogy az csak részben az ő személyétől függ. „Tartanám magam ahhoz, hogy az év második felében szeretnék mind a kettő esetben megállapodni… Meglátjuk, hogy sikerül-e.”
A partnerségi megállapodás megkötését egyébként „egy lépéssel” közelebbinek látja, az újjáépítési és ellenállóképességi alappal kapcsolatos tárgyalások esetében viszont még sokat kell dolgozni
– zárta szavait.
