Az Európai Bizottság most "maximalista" feltételeket támaszt a helyreállítási alap pénzeihez, olyanokat, amelyek garantálják, hogy ezeket a pénzeket Magyarország is rendeltetésszerűen fogja elkölteni. És ehhez a tárgyaláshoz csatlakozott az időközben "beért" jogállamisági ügy, az ezzel kapcsolatos válaszát épp nemrég küldte el a magyar kormány Brüsszelnek.

A két folyamat között van átfedés – mondta Gyévai Zoltán.

"Mindkét folyamat alapvetően arról szól, hogy Magyarországon legyenek meg a garanciái annak, hogy az uniós pénzügyi érdekeket megvédik és a költségvetési pénzeket szabályszerűen fogják felhasználni."

Azzal az elemzői véleménnyel kapcsolatban, hogy a piac elkezdhette beárazni, hogy idén nem lesz megállapodás Brüsszellel, és ez okozhat plusz gazdasági nehézségeket Magyarországon, az uniós szakértő azt mondta: 2022 vége fontos határidő, mert ha addig nincs aláírt pénzügyi megállapodás (ezt először jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak, aztán az Európai Tanácsnak, majd a bizottságnak egy pénzügyi dokumentumot kell készítenie és azt alá kell írni), akkor Magyarország a vissza nem térítendő támogatás 70 százalékát elbukhatja. Ez korábban úgy tűnt, hogy 7 milliárd euró körüli összeg lesz (módosítani fogják lefelé a korábban meghatározott összeget a GDP-adatok függvényében), ennek a 70 százaléka veszhet el rossz esetben.

Maradna a 30 százalék, ott a határidő 2023 vége.

A RePower EU kölcsönökre (az orosz olajról és földgázról való leváláshoz adott kölcsön) is van egy határidő, 2023 augusztusa, de ez előre fog jönni, mert a tagállamoknak nyilatkozniuk kell, hogy igényt tartanak-e rá. Így derül ki, hogy végül az összeget hány ország között kell elosztani.

"Fogy tehát az idő. Korábban azt mondtam, hogy ideális esetben még július végéig, tehát a nyári szünetig meg kellene állapodni. Ennek most nem látom az esélyét sem Brüsszelben, sem Budapesten. Egyébként Navracsics Tibor sem volt ennyire optimista."

Fontos elemként említette még Gyévai Zoltán, hogy az Európai Parlament gyakorlatilag megfenyegette egy bizalmatlansági indítvánnyal az Európai Bizottságot a lengyeleknek tett engedmények miatt.

"Beszéltem magas rangú uniós tisztviselőkkel, akik úgy vélték, hogy ezzel tulajdonképpen jégre tették azt, hogy Magyarországgal megállapodjanak úgy, hogy az Európai Bizottság engedményeket tegyen, hiszen Ursula von der Leyen EB-elnöknek a lengyel engedmények és a bizottsági fenyegetés után nehéz lesz Magyarország számára is engedményeket tennie."

Figyelemre méltó tehát az uniós szakértő szerint, hogy a magyar kormány kalkulációjába itt hiba csúszhatott, mert ők úgy gondolták, hogy Brüsszel előbb-utóbb el fog mozdulni. Ám az látszik, hogy az Európai Bizottság az elmúlt egy évben egyáltalán semmiféle engedményt nem tett Magyarország számára pénzügyi fronton, miközben a kormányt szorítja az idő egyrészt a technikai határidők lejárta, másrészt a fokozódó gazdasági nyomás miatt.