eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke, metodista lelkész beszédet mond a salgótarjáni vasútállomáson 2012. szeptember 27-én, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel az új holokauszt-emléktáblát, mivel a régit ismeretlen tettesek a közelmúltban darabokra törték. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Wesley János Lelkészképző Főiskola 2004-ben, a holokauszt 60. évfordulójának évében emléktáblákat helyezett el Magyarország minden olyan vasútállomásán, ahonnan a helyi és környékbeli zsidóságot deportálták.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Házkutatást tartottak Iványi Gábor egyesületénél

Költségvetési csalás nyomait kereshették a NAV munkatársai.

Az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesült Dankó utcai központjában 30 NAV-os jelent meg hétfő reggel, házkutatási parancsi is volt náluk, költségvetési csalás gyanújával – tudósít a hvg.hu.

Iványi Gábor lelkész – akinek a neve a közelmúltban felmerült az ellenzék államfőjelölti jelölési folyamatában – "demonstratív politikai akciónak" tartja a történteket. Szerinte ez "egy régi történet új felvonása" lehet, van elmaradásuk a NAV felé, amit boldogan kifizetnének, ha az állam is kifizetné a 12 milliárd forintnyi, feléjük fennálló tartozását.

Az adótartozást a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség karitatív intézményei halmozták fel, az intézményekben foglalkoztatottak bérének járulékterheiből és késedelmi büntetésből összejött 200 millió forint körüli felhalmozott tartozás.

A helyszínen kiderült, hogy a NAV szerint "több jogi személlyel kapcsolatban" és "költségvetési csalás" miatt nyomoznának.

A NAV-osok egy ponton felszólították a sajtó képviselőit, hogy hagyják el a területet, mert akadályozzák a munkájukat, ám Iványi Gábor ragaszkodott a sajtó jelenlétéhez.

A lelkész az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy a hatóság emberei a Wesley János Főiskola ügyeit vizsgálják, melynek fenntartója a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Azt mondta, nem tudja, mit keresnek, és törvénytelennek minősítette az eljárást.

"Négyszemközt lettek volna hajlandók csak közölni, én viszont csak a sajtó jelenlétében, őket viszont mindenképpen ki akarja rekeszteni az eljárást vezető őrnagy" – mondta Iványi Gábor, és elismerte, hogy van adótartozásuk, de ezt azzal indokolta, hogy évek óta nem kapják meg a nekik járó támogatást.

"Van NAV-tartozásunk, ezt mindenki tudja, de másnak is van, csak van, akit nem bántanak ezért, és van, akit elkezdenek üldözni" – jelentette ki a lelkész.

NAV: nyomozás indult

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt közölte: nyomozást rendeltek különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A büntetőeljárás során okirati bizonyítékok lefoglalása vált szükségessé, ezért tartottak nyomozóik házkutatást az Iványi Gáborhoz köthető intézményeknél ("a 1086 Budapest, Dankó utca 9., Dankó utca 11. és Dankó utca 15. szám alatti helyiségekben").

A NAV hétfőn este újabb részleteket osztott meg. Az adóhivatal azért tartott házkutatást az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában, mert a szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította - közölték.

Azt írták, a nyomozás jelenleg rendelkezésére álló adataiból kiderült, hogy 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, azonban az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel nemcsak a költségvetést érhette kár, hanem adott esetben az alkalmazottakat is - ismertették.

A közlemény emlékeztet: maga az Oltalom tudatta a közösségi médiában, hogy a NAV 246 millió forintot követel tőlük, legnagyobb részt járuléktartozás miatt. Azonban az adóhivatal további tizennégy intézménynél - amelynek fenntartója szintén a Magyar Evangéliumi Testvérközösség - is megállapította, hogy a munkavállalóik után nem fizettek járulékot, sőt bevallást sem nyújtottak be. A gyanú szerint csaknem 1300 alkalmazott után összességében hárommilliárd forint járulékot nem fizettek meg. A munkáltató szabályszegésével amellett, hogy veszélybe kerülhet az érintett munkavállalók egészségügyi ellátása, nem fogják megkapni a teljes nyugellátást, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulékot tőlük levonták.

A szervezet többször hivatkozott arra, hogy nem is áll szándékában adót fizetni, indokként pedig az Országgyűlés egy korábbi döntését jelölte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×