Az autós fekete doboz hasonlók, mint amit a repülőgépeken már évtizedek óta alkalmaznak. Inkább esemény-adatrögzítőnek hívhatjuk, és a szervizeknek, igazságügyi szakértőknek, balesetvizsgálóknak szolgáltatna olyan adatokat, amelyekből ki tudják deríteni, hogy mi vezethetett a balesethez – mondta érdeklődésünkre Karner Miklós, az Autósélet című szaklap főszerkesztője.
A fekete doboz rögzíti majd egyebek mellett a jármű sebességét a baleset előtt, az autó helyzetét, hogy mennyire dőlt, hogy bekapcsoltak-e a fékek, működtek-e azok a balesetmegelőző biztonsági rendszerek, amelyek most már nagyon sok autóban kötelező tartozékként jelen vannak. A szakértő szerint a drágább prémiummodelleknél ehhez hasonló adatrögzítő már létezik, a megalkotásánál az volt a fontos, hogy
adatvédelmi szempontokból ezek az adatok ne kerülhessenek illetéktelenek kezébe.
Az újonnan engedélyezett autótípusokban nemcsak ez az adatrögzítő lehet kötelező tartozék. Az Európai Unió ugyanis fokozatosan beépítési kötelezettséget ír elő például az intelligens sebességasszisztens, a digitális alkoholszonda, a tolatóradar, a vészfékjelző alkalmazására. Karner Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy már most is több olyan berendezést használunk az autóban, amely például a biztonságos sávváltásban segít.
Gyűjtik a fogyasztási adatokat is
Az új autókban már egy éve működnek a fogyasztási és töltési adatokat tároló berendezések, ám az még nem ismert, hogy ezeket az adatokat pontosan kik és mire használják fel. Az elsődleges cél a gyári károsanyag-kibocsátási adatok ellenőrzése valós környezetben, ám a rendszer ennél többre is képes lehet – mondta el Az Autó című szaklap főszerkesztője.
"Ez egy szoftver, amit az autók fedélzeti számítógéprendszerébe kell beültetni, és adatokat gyűjt egyelőre csak az autók fogyasztásáról. Nem kell a már futó autókba behelyezni, csak a 2021. január 1-je után újonnan forgalomba helyezett autókban van ez jelen kötelező jelleggel az Európai Unióban" – tette hozzá Szécsényi Gábor.
Az Európai Unió közlekedési bizottsága szerint az adatgyűjtés elsődleges célja most, hogy nyomon lehessen követni, egy-egy autómárka egy-egy típusának
a fogyasztása a valós használatban mennyiben tér el a gyártó által megadott értékektől.
Szécsényi Gábor azonban arra figyelmeztetett, hogy ennél sokkal specifikusabb adatokat gyűjt ez a doboz.
"Egyelőre azt sem tudni, hogy ki mindenki gyűjti az autó egész életciklusára vonatkozó fogyasztási adatokat. Mérik az elfogyasztott üzemanyag mennyiségét és tömegét is, a konnektorból tölthető hibrid autóknál naplózzák, hogy mennyit ment elektromos hajtással, mennyit benzines hajtással, mennyit hibrid üzemmódban. Afelé tendál az unió, hogy az emberek minél többet töltsék a plug-in hibridjeiket, mert az a helyzet, hogy a tulajdonosaik csak az esetek elenyésző hányadában töltik az autóikat, egyébként normál hibridként használják" – mondta a főszerkesztő.
A cél az, hogy megnézzék, az autók valójában mennyit fogyasztanak a napi használatban, és ennek megfelelően ajánlásokat tegyenek országoknak, városoknak, illetve a gyártóknak. Így ellenőrizhetik, hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak mennyire felel meg egy-egy gyártó, de lehetőséget ad a felhasználói szokásokról is.
"Ha az autósról is sikerül adatokat gyűjteni, egyénre lebontva meg tudják mondani, hogy ki mikor milyen stílusban vezetett, ami aztán fölveti az adóztatás lehetőségét is meg egész más adatgyűjtéssel kapcsolatos gondokat és gondolatokat is" – említette meg az adatgyűjtés veszélyeit Szécsényi Gábor.