Magyarországon azért van különösen nagy tétje a választásoknak, mert csak a jelenlegi kormányoldal a szabadság örököse, akinek a demokratikus meggyőződése megkérdőjelezhetetlen - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország Alaptörvénye 10 éves - gyökerek, értékek és szuverenitás című nemzetközi konferencián.

Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Uniónak ma kizárólag olyan vezetői vannak, akik történelmi szerencséjükből adódóan mindig a szabadságban, a demokráciában beszéltek arról, hogy milyen fontos a szabadság, a demokrácia. Ezzel szemben a magyar állami vezetők - a miniszterelnök, az államfő és a házelnök - a diktatúra, az elnyomás időszakában is a jogállam fontosságát hangsúlyozták. A nyolcvanas években a fizikai elnyomással, a személyes egzisztencia tönkretételével szembenézve foglaltak állást a szabadság és a demokrácia mellett.

Ez nyilvánvaló különbség a demokratikus elkötelezettségben Nyugat- és Közép-Európa között. A "mi jogállamiság iránti elkötelezettségünk nem üres szólam, (...) hanem valós meggyőződésen alapul" - hangoztatta a miniszter.

Az elmúlt évtizedben nemzetközi szervezetek sok olyan véleményt fogalmaztak meg az alaptörvényről, amit a kormány méltánytalannak vagy kiegyensúlyozatlannak érez - mondta.

Jó ellenpéldaként említette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013-as határozatát, amely szerint a magyar parlament először a szabad és demokratikus Magyarország történetében megváltoztatta korábbi alkotmányát, amelyet az egypártrendszerből örökölt, új és modern alaptörvényt fogadott el demokratikus eljárás, intenzív parlamenti vita és a civil társadalommal folytatott párbeszéd után.

Gulyás Gergely hangsúlyozta:

büszkék arra, hogy Magyarország a rendszerváltozást követően képes volt olyan alaptörvényt elfogadni, amely választ ad a modern társadalmi kérdésekre is.

Közölte, bár Magyarország utolsó volt a térségben azon államok sorában, amelyek a kommunizmus leküzdése után demokratikus országgyűlés által alkotmányt tudtak elfogadni, ez lehetőséget adott arra, hogy reagáljon a közben eltelt két évtized jogfejlődésére, társadalmi és politikai változásaira.

Az alaptörvény sok rokonságot mutat az EU Alapjogi Chartájával, amely - mondhatni - a magyar jogszabály mintájául szolgált - jelezte.

Kiemelte, hogy máig fontos politikai viták tárgyát képezi az alaptörvény, pedig bármely kabinetnek lehetővé teszi a hatékony kormányzást. Kellő alkotmányos ellensúlyokat tartalmaz, és a magyar történelemben először rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét - tette hozzá.

A magyar belpolitikai helyzetre kitérve Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy a velük szemben álló szereplők demokratikus meggyőződése rendkívül gyenge, demokratikus hagyományokkal pedig nem rendelkeznek.

Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény az államadósság korlátairól szóló kitételt is tartalmaz. Ez önmagában ok arra, hogy politikai ellenfeleik nem kedvelik az alkotmányt, az ő kormányzásuk ugyanis mindig az államadósság drámai növekedésével járt - jelentette ki.

Magyarországon ma azok vannak ellenzékben, akik annak idején "páros lábbal tiporták" a gyülekezési jogot, fizikai erőszakot alkalmaztak a velük törvényes keretek között egyet nem értőkkel szemben - mondta a miniszter.

Az alaptörvény tartalmazza Magyarországnak a népességére vonatkozó rendelkezési jogát. Mivel az "ellenzék migrációpárti", ez korlátot jelent a törekvéseinek - emelte ki.

Gulyás Gergely rámutatott arra, hogy Európával is van konfliktus: a magyar alkotmány szerint az apa férfi, az anya nő, ezzel szemben az Európai Parlamentben arról hoztak határozatot, hogy az apa is szülhet.

Úgy értékelt: nehéz konszenzusra jutni, de szerencsére "demokráciában élünk, ezért a választópolgárok többsége dönt" a politikai irányvonalról. Mindenki szabadon határozhat arról, hogy melyik szemléletet részesíti előnyben.

Ami biztos, hogy Magyarország alkotmánya stabil - mondta a miniszter.

Varga Judit: az alaptörvény szövetséget hoz létre

- Az alaptörvény nem pusztán egy, az alkotmányozás pillanatában megszületett dokumentum, hanem olyan charta, amely szövetséget hoz létre, összefogja a múltat a jövővel és egységbe fogja "ezeréves államiságunk történetét" - hangoztatta az igazságügyi miniszter.

Varga Judit a fórum címére utalva hangsúlyozta: ezek azok az igazodási pontok, amelyek napjaink globalista világában megkérdőjeleződnek. Ezért is fontos, hogy időről időre "számot vessünk és emlékeztessük magunkat arra, hogy honnan jöttünk, egyben meghatározzuk azt is, hova kívánunk tartani" - mondta, hozzáfűzve: "tudatában kell lennünk, kik vagyunk" és mi az, amit szükséges átörökíteni a következő generációknak.

Magyarország alaptörvényét a szimbolikát sem nélkülözve húsvét hétfőn hirdették ki

- idézte fel a miniszter, megjegyezve, hogy a magyarok alapvető szokásait, kultúráját, jogrendszerét is a keresztény elköteleződés alakította. Hozzátette: a hitvallásban is rögzítették a kereszténység nemzetmegtartó erejét, valamint hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelezettsége.

A miniszter szerint az alaptörvényt az értékrendbeli elköteleződés következtében kritikák kereszttüzében született, tíz év távlatából kijelenthető, hogy az alkotmányozó helyesen járt el, amikor a nemzeti identitás alapjogi rögzítése mellett tette le a voksát. Varga Judit kitért arra is, hogy az 1989-es rendszerváltoztatáskor létrehozott alkotmány deklarálta az ideiglenességét, a szabályozás politikai kompromisszumok mentén íródott és csupán jogosultságok összességét tartalmazta. Hiányzott belőle a kohézió, a morális többlet, amely a társadalom működőképességét lehet garantálni, azaz hiányzott belőle a helytállás, a kötelezettség és a másokért való felelősség.

Idézve Orbán Viktor miniszterelnök szavait, azt mondta: a magyarok úgy döntöttek 2010 tavaszán, hogy az átmenetnek véget vetnek és felismerték, hogy új alaptörvényre van szükség, amely kellő védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára és gyors válaszokat ad a 21. századi kihívásokra.

Utalva az alaptörvény hatályba lépésére, azt mondta: a történelmi pillanat 2012-ben érkezett el, amikor is a posztkommunista időszak nemcsak formailag zárult le, hanem közjogilag is új lapra helyeződött az önálló demokratikus magyar állam.

Varga Judit a jogszabály húsvéti kihirdetését és Krisztus feltámadását párhuzamba állítva azt mondta: az alaptörvény elfogadása a magyar alkotmányos hagyományok újjászületésének is az ünnepe. A miniszter azt mondta: az alaptörvénnyel Magyarország nemcsak az állami szervek, az állam berendezkedésének leírására vállalkozott, hanem az egész közösségnek kívánt referenciapontot nyújtani, ezzel hitet tett amellett, hogy az alkotmányosság eszménye nem csupán szabályok összessége, hanem több annál, meghatározza nemzeti hovatartozásunkat, identitásunkat, világnézetünket és szuverenitásunkat és közvetíti azokat az értékeket, amelyet őseink határoztak meg a jövő Magyarországa számára.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez - idézte a miniszter az alaptörvényt, hozzátéve: ma Európában két erő feszül egymásnak, az erős nemzetállamok állnak az egyik oldalon, míg a másikon a föderalista elképzelés, az európai egyesült államok. Varga Judit utóbbi politikai fegyverének nevezte többek közt az ideológiai nyomásgyakorlást, a "jogállamiságnak csúfolt zsarolóeszközt", valamint "a politikai korrektséget mellőző nyelvezetet". Mindenkire, aki nemet mond az illegális migrációra, védi saját szuverenitását, kíméletlen támadást indítanak - fogalmazott.

Varga Judit arról is beszélt, hogy számos kritika érte az alaptörvényt azért, mert "komolyan vettük a lisszaboni szerződésben foglaltakat és úgy gondoltuk, hogy az alkotmányozás igenis nemzeti hatáskör". Hozzátette:

Magyarország az utolsó paragrafusig tartja magát a kötelezettségeihez, elveihez

és az utolsó bekezdésig rá fog mutatni arra a kettős mércére, amit az uniós intézmények alkalmaznak velünk szemben.

A miniszter arra is kitért, hogy az alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy európai uniós tagságunk nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Mi hiszünk az Európai Unió jelmondatában: az "Egység a sokféleségben" - mondta Varga Judit, amely szerinte nem fér össze az elvárt homogenitással. Olyan politikában hiszünk, amely képes kétségbe vonni a mainstream gondolkodást - folytatta a miniszter, aki hangsúlyozta: a demográfiai kihívásokat nem bevándorlással kell megoldani, mert a bevándorlás nem csupán gazdasági kérdés, hanem identitásbeli kérdés is.

Külön szólt arról is, hogy az alaptörvény sajátossága a munka elismerése és támogatása, a munka olyan értéket teremt, ami lehetőséget biztosít az egyén kibontakozásához és a közösség fejlesztéséhez, gyarapodásához - mondta.

Varga Judit napjaink legfontosabb kérdésének nevezte, hogy meg tudjuk-e tartani azt a szabad rendelkezési jogot, amely nélkülözhetetlen a jogállamiság és az alkotmányos identitás megőrzéséhez.