Mádl Dalma - lánykori nevén Némethy Dalma - 1932. november 9-én született Pécsett, értelmiségi család késői, harmadik gyermekeként.

Szülővárosában élt 1951-ig. 1955-ben kötött házasságot Mádl Ferenccel, aki 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke volt, ezen túlmenően Széchenyi-díjas jogtudós, korábban az Antall-kormány minisztere. 1964-től egészen férje megválasztásának évéig, 2000-ig a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportjánál dolgozott. Egyetlen fiúgyermekük 1961-ben született.

Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején, 2000 és 2005 között számos jószolgálati és jótékonysági kezdeményezésben vett részt, felkarolta a hátrányos helyzetű gyerekeket, munkásságával segítette a határon túli magyarság megmaradását, kultúrájának őrzését. Férje elnöki mandátumának lejárta, majd halála után is folytatta karitatív munkásságát. Haláláig a Katolikus Karitász jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedett.

2005-ben ő kapta meg az első alkalommal adományozott Polgári Magyarországért Díjat, az azzal járó egymillió forintból megalapította az "Istenadta Tehetség" Kistelepülések Hátrányos Helyzetű Tehetséges Gyerekeiért Alapítványt. A Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány elnöki tisztét is ellátta.

2007-ben az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére alapított Szent Erzsébet rózsája díjjal ismerték el tevékenységét, 2012-ben átvehette a Magyar Szabadságért díjat munkásságáért, amellyel Magyarország demokratikus fejlődéséhez való hozzájárulását ismerték el. 2015-ben Mindszenty-emlékérmet kapott.

Mádl Dalma életét kiemelkedő közösségépítő tevékenység, az egész magyar nemzetre kiterjedő, hittel, emberséggel és közvetlen kedvességgel végzett karitatív jószolgálati és jótékonysági munka jellemezte. Számtalan segélyosztásban vett részt vett, támogatott idősotthonokat is. Sokat utazott az árvíz sújtotta kelet-magyarországi területekre, különös figyelemmel fordult azokhoz a gyerekekhez és fiatal felnőttekhez, akik család nélkül nőttek fel.