A pandémia meghiúsította a friss felmérést, de a HÖOK korábbi adatai szerint 56 ezer kollégiumi férőhely van a felsőoktatásban, ebből 14 ezer Budapesten. A vidéki egyetemek jobban állnak férőhelyben és színvonalban egyaránt – hangsúlyozta érdeklődésünkre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. Információik szerint a kormány mintegy 37 milliárd forint „tolt bele” ebbe a területbe, ennek köszönhetően ezer új férőhely jött létre. A legfőbb problémát a fővárosban látják, ezért is került megfogalmazásra a Budapest Diákváros program – emlékeztetett Budai Marcell, megjegyezve, a HÖOK felmérése szerint is nagyjából 10 ezer új férőhelyre lenne szükség, hogy Budapesten normalizálódjon a helyzet.

A sajtófőnök hozzátette: a fővárosban is voltak fejlesztések és bővítések, szerintük azonban a dráguló albérletet miatt az igény nagyobb mértékben nőtt, mint a kollégiumi kapacitás. Nem tudják még, hogy az idei számok hogyan alakultak, de 2016–2017-ben alapvetően 132 százalékos túljelentkezést mértek, ami azóta feltehetően még egy kicsit magasabb is lett. Ilyenkor jellemzően az szokott előfordulni, hogy két-három diák összeállva együtt vesz ki egy albérletet. Budai Marcell megjegyezte, bármennyire is sok probléma van a felsőoktatási lakhatásban, nagyon

kevés olyan „sztoriról hallani”, hogy valaki azért nem tudta megkezdeni a tanulmányait, mert a lakhatása nem volt biztosított.

Hangsúlyozta, a kollégiumi felvételik esetében a rászorultság a legdöntőbb szempont, így aki valóban rossz szociális körülmények közül érkezik, az kap kollégiumi elhelyezést. Nagy segítség az is, hogy a szabad felhasználású diákhitel maximuma havi 150 ezer forintra emelkedett, ebből pedig már lehet albérletet finanszírozni. Mindemellett Budai Marcell szerint a felvételi adatok azt igazolják, hogy sok fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy a kollégiumi helyzet nyugvópontra kerül.