Országgyűlés: a veszélyhelyzet meghosszabbítása és a felsőoktatás átalakítása volt kedden a fókuszban

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a veszélyhelyzet meghosszabbítása ügyében mondott expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Völner Pál hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, "hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból".

A különleges jogrend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott,

a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors.

Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért annak fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen azzal tartható fenn az ország cselekvőképessége.

Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak az oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani - hangoztatta a képviselő, aki ezért mindenkit az oltás beadatására buzdított.

Szólt arról is, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztése előtti megszüntetését.

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de "legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak". Azt szerinte ugyanis "bunkósbotként" használta a kormány.

Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét. Mennyire határozott és előrelátó a kormány? - tette fel a kérdést ennek kapcsán.

Bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ez a hatékony rendeleti kormányzás? - firtatta.

Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat.

Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba.

A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani.

Kijelentette azt is: a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki.

Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és "megrészegedett" a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik. Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazás? - tette fel a kérdést.

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának.

Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány "beleszeretett" abba a lehetőségbe, hogy a parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez.

Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az "oltatlanok diszkriminációja ellen", elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást.

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást. Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással.

Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit sem, aki fél bármelyik védőoltásról.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt hangsúlyozta: az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett, a járványhelyzet miatt időről-időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani.

Az államtitkár visszautasította az oltásellenes kijelentéseket, és hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi jogi keretektől nem jelent eltérést, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás.

A felsőoktatás átalakításáról is vitáztak

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját megnyitó expozéjában azt hangsúlyozta: a javaslat képes lezárni az elmúlt időszak méltatlan, pártpolitikai indíttatású vitáját a felsőoktatás átalakításáról, és arról, hogy ennek forrásait hogyan biztosítja a kormány.

Közölte: a törvényjavaslat azért fontos, mert az új rendszer "zárókövét" helyezi el, "rendezi annak törvényi lábát", hogy az állam és az egyetemek közötti viszony, illetve annak finanszírozási oldala hogyan alakul majd a következő években, évtizedekben.

Elmondta: a törvényjavaslat arra irányul, hogy az állam minden modellváltó egyetemmel tudjon hosszú távú, akár több évtizedre szóló finanszírozási szerződést kötni. Ezek a szerződések

a javaslat alapján kétfélék lesznek: az egyik az alapfinanszírozást, a másik pedig a teljesítmény alapú finanszírozást érinti.

Az állam megrendelői pozícióban marad továbbra is, meg tudja határozni a minőségi és a mennyiségi követelményeket, az egyetem pedig ehhez tudja az erőforrásait hozzáigazítani - fejtette ki.

Orbán Balázs közlése szerint a javaslat 330 milliárdos többletet eredményez a felsőoktatás számára, a bővülő forrásoknak pedig a kormány számításai szerint az lesz az eredménye, hogy a 2019-es 0,8 százalékos GDP-arányos felsőoktatási költés 2022-re 2 százalék körüli értékre kúszhat fel, így Magyarország ebből a szempontból az EU három legjobb országa közé tud kerülni.

F. Kovács Sándor (Fidesz) a legfontosabb változások között említette az egyetemek jövőbeni finanszírozását. Úgy látja, hogy szükség volt a felsőoktatási modellváltásra, mert ez biztosítja, hogy az egyetemek bírják a versenyt, előrébb lépjenek a nemzetközi ranglistákon.

Azt mondta, a kormány olyan mértékű fejlesztésekben gondolkozik, amelyek Klebelsberg Kunó minisztersége, 1922 és 1931 óta nem történtek. Hozzátette: a felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányokhoz képest megduplázódtak, 2022-ben pedig még magasabb támogatás áll az egyetemek rendelkezésére.

Brenner Koloman (Jobbik) véleménye szerint a törvényjavaslat rendkívül sokféle, van benne egy kis "közpénzjellegelvesztés", egy kis "dubajozás", de nagyrészt a magyar egyetemi világról szól.

Cinikusnak nevezte, hogy a kormány arra hivatkozik, a szenátusok önként kérték a modellváltást. Az egyetemeknek fűt-fát, bogarat, különösen uniós pénzt ígértek, majd a miniszterelnök most ezt azért nem akarja igénybe venni, mert "esetleg a Fidesz egypárti túlhatalmán számon kérnék a jog uralmát" - vélekedett.

Egyetértett azzal, hogy a magyar egyetemi világ kiemelt nemzetstratégiai cél, és hogy a felsőoktatás GDP-arányos támogatását két százalékon kellene stabilizálni.

A törvényjavaslatot az egyetemi modellváltások folytatásának értékelte, amivel kapcsolatban azt bírálta, hogy szerinte hatástanulmányok, megfelelő egyeztetések és az egyetemi polgárok megkérdezése nélkül, erőltetetten vezették be. Jelezte, a 2022 után felálló "nemzeti egységkormány" a modellváltást felül fogja vizsgálni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslatban soha nem látott egyetemfejlesztés és soha nem látott összegek szerepelnek a felsőoktatás részére.

Elmondta, 2010 óta az a cél, hogy hatékony, versenyképes felsőoktatást építsenek, amely képes korszerű, piacképes, valódi tudást adni a diploma mellé.

Hozzátette: a felsőoktatási stratégia 2017-es megalkotása óta kiemelten sok támogatás jutott a felsőoktatás korszerűsítésére. Beszélt arról, hogy 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány felsőoktatási béremelési programja. Ezt továbbfejlesztenék: 2021 szeptemberében, majd 2022 januárjában 15-15 százalékos béremelés lesz - közölte.

Hiller István (MSZP) közölte: fel kell tenni a kérdést, hogy tizenegy évig mit csinált a kormány, hiszen régóta kétharmaddal kormányoz, és már előbb rá kellett volna jönnie, hogy milyen fontos a felsőoktatás. Amit a kormány 2010 óta tett a felsőoktatásban, az nem működött, a magyar felsőoktatást szabályozó elsődleges törvény szakmailag "nagyon hitvány munka", nem véletlen, hogy több lényegi ponton kellett már módosítani - vélekedett.

Úgy látja, van kapcsolat a 2021-es év felsőoktatási történései és a 2022-es választás között.

Amikor az egyetemi szenátusok szavaztak az intézményük átalakításáról, a kormány másfajta finanszírozásról beszélt, mint most - mondta. Hozzátette: kérdéses, miért nem lesz modellváltás bizonyos egyetemeken.

Közölte: elhangzott, hogy a modellváltás osztrák mintára valósul meg, de szerinte erről nincs szó.

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy ha a felsőoktatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, a tárca vezetőinek itt kellene lenniük a vitán. De azért vezeti elő a Miniszterelnökség a javaslatot, mert nem egy szakmai, hanem politikai célokat szolgáló törvényről van szó - mondta.

A képviselő kiemelte: a javaslat az elhibázott, szakmailag téves, kizárólag politikai célokat szolgáló egyetemi privatizáció folytatása, de a következő kormány megszünteti majd ezt a konstrukciót.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte: ha szakmai felkészülésben alkalmasak az egyetemek arra, hogy a világ élvonalába kerüljenek, és ehhez csak az anyagi háttér hiányzott, akkor a forrást miért nem kapták meg állami intézményként?

Kifogásolta, hogy a kuratóriumi tagság egész életre szól, és hűbérinek nevezte ezt a rendszert.

Hiller István (MSZP) különösen visszásnak ítélte, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár az egyik vidéki tudományegyetem alapítványának kuratóriumi elnöke lesz, miközben ő az elsőszámú felelőse a kormányban a felsőoktatásnak. Az nem lehet, hogy valaki önmagát nevezi ki egy tisztségre, amit azután élethosszig visel - jelentette ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta Brenner Koloman (Jobbik) állítását, aki szerint kivonnának forrást a felsőoktatásból, miközben az előterjesztés ennek ellenkezőjéről szól - mondta.

Szerinte Hiller István (MSZP) semmibe vette az egyetemi döntéshozókat, akik támogatták a modellváltást. Azt mondta, ha a képviselő autonóm döntéshozóként mutatja be őket, akkor képesek voltak az alapítványi formáról szóló döntés meghozatalára is.

A Bódis Józsefre vonatkozó megjegyzésről azt mondta: helyénvaló, hogy a pécsi kötődésű egykori egyetemvezető államtitkár szerepet vállal a város egyetemének irányításában.