Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Symba, a hétéves belga juhász gazdájával, Balázs Lászlóval, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnökével Szentendrén, a Pap-szigeten 2017. szeptember 26-án. Symbát a világ 5 legjobb mentőkutyája között tartják számon, és Magyarországon ő az egyetlen, aki mind a két szakterületen, romok között és erdős terepen is megtalálja az eltűnt személyeket, teljesíti a mestervizsga követelményeit.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Nem félnek kimondani, bajban a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat

Támogatói segítséget kér a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat. A szervezet vezetője azt mondta nem kaptak pályázati támogatást a működésükre, és a következő két hónapra, míg az adófelajánlásokból befolyt pénzekhez hozzáférnek, veszélyben a működésük. Ez a szolgálat segít a tűzoltóknak, rendőrségnek például, ha egy sérültet le kell hozni egy hegyről.

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat egy közhasznú alapítvány, így a működése azon múlik, hogy mennyien támogatják azt a tevékenységet, amit végeznek – hívta föl a figyelmet Balázs László, a szolgálat vezetője az InfoRádióban. Mint magyarázta, bevételeik elsősorban egy nagy támogatói bázisnak köszönhető, amit magánemberek és különféle cégek alkotnak, ezen felül pályázatokon indulnak, valamint rendezvényeket is biztosítanak. A szakember ugyanakkor megjegyezte,

amint ennek a „kártyavárnak” valamelyik része megroskad, dől vele együtt az egész.

Jelenleg pedig ez látszik, miután a pályázati rendszerekben nem igazán tartották érdemesnek a szolgálatot arra, hogy pénzhez juthasson – fogalmazott Balázs László –, emellett pedig kevesebb rendezvényeik is vannak.

„Nem félünk kimondani: mi is kerülhetünk bajba.”

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat – tevékenységét illetően – egy szóval úgy jellemezhető, hogy „problémamegoldók”, hivatalosan megfogalmazva a katasztrófavédelem és a rendőrség hivatalos együttműködő partnere. Vagyis életeket mentenek speciális helyzetekben, úgy mint eltűnt személyek felkutatása erdős, hegyvidékes területeken, illetve megtalált, lokalizált embereknek a lementése – minden esetben a hivatalos szolgálatok koordinációja mellett. Továbbá különböző bűncselekmények áldozatainak a felkutatásában is segítik a rendőrség munkáját, a nap 0-24 órájában, az év 365 napján.

A pályázati lehetőségekre visszakanyarodva a szolgálat vezetője megjegyezte, az elmúlt hónapok során nem kizárólag a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, hanem más hasonló egyesület, szervezet sem nyert működésre pénzt. Az okok hátterével kapcsolatban Balázs László diplomatikusan úgy fogalmazott:

„szimplán nem nyerte el a bíráló bizottságnak a tetszését a programunk, valójában teljesen rapszodikus, hogy mikor nyerünk és mikor nem.”

A szakember úgy véli, sokkal egyszerűbb lenne – nemcsak számukra, hanem rajtuk kívül sok–sok, nap mint nap működési gondokkal küzdő szervezet számára, ha kiszámíthatóbb, akár nem pályázati, hanem „normatív rendszerben” támogatnák a létezésüket.

„Két hónapot szeretnénk túlélni, és nem a világot szeretnénk megváltani” – olvasható a „problémamegoldók” Facebook-felhívásában. Balázs László emlékeztetett, legkésőbb heteken belül ismerté válik az adók 1 százalékából befolyó támogatások mértéke, ami a szervezet egyik működési pillérét jelenti, amihez hónapokban belül fognak hozzájutni. Addig is kérik, bárki, aki teheti, néhány száz, vagy ezer forinttal – havi szinten – támogassa a szervezetet, megalapozva ezzel a bizalmat irányukba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×