Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Symba, a hétéves belga juhász gazdájával, Balázs Lászlóval, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnökével Szentendrén, a Pap-szigeten 2017. szeptember 26-án. Symbát a világ 5 legjobb mentőkutyája között tartják számon, és Magyarországon ő az egyetlen, aki mind a két szakterületen, romok között és erdős terepen is megtalálja az eltűnt személyeket, teljesíti a mestervizsga követelményeit.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Nem félnek kimondani, bajban a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat

Támogatói segítséget kér a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat. A szervezet vezetője azt mondta nem kaptak pályázati támogatást a működésükre, és a következő két hónapra, míg az adófelajánlásokból befolyt pénzekhez hozzáférnek, veszélyben a működésük. Ez a szolgálat segít a tűzoltóknak, rendőrségnek például, ha egy sérültet le kell hozni egy hegyről.

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat egy közhasznú alapítvány, így a működése azon múlik, hogy mennyien támogatják azt a tevékenységet, amit végeznek – hívta föl a figyelmet Balázs László, a szolgálat vezetője az InfoRádióban. Mint magyarázta, bevételeik elsősorban egy nagy támogatói bázisnak köszönhető, amit magánemberek és különféle cégek alkotnak, ezen felül pályázatokon indulnak, valamint rendezvényeket is biztosítanak. A szakember ugyanakkor megjegyezte,

amint ennek a „kártyavárnak” valamelyik része megroskad, dől vele együtt az egész.

Jelenleg pedig ez látszik, miután a pályázati rendszerekben nem igazán tartották érdemesnek a szolgálatot arra, hogy pénzhez juthasson – fogalmazott Balázs László –, emellett pedig kevesebb rendezvényeik is vannak.

„Nem félünk kimondani: mi is kerülhetünk bajba.”

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat – tevékenységét illetően – egy szóval úgy jellemezhető, hogy „problémamegoldók”, hivatalosan megfogalmazva a katasztrófavédelem és a rendőrség hivatalos együttműködő partnere. Vagyis életeket mentenek speciális helyzetekben, úgy mint eltűnt személyek felkutatása erdős, hegyvidékes területeken, illetve megtalált, lokalizált embereknek a lementése – minden esetben a hivatalos szolgálatok koordinációja mellett. Továbbá különböző bűncselekmények áldozatainak a felkutatásában is segítik a rendőrség munkáját, a nap 0-24 órájában, az év 365 napján.

A pályázati lehetőségekre visszakanyarodva a szolgálat vezetője megjegyezte, az elmúlt hónapok során nem kizárólag a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, hanem más hasonló egyesület, szervezet sem nyert működésre pénzt. Az okok hátterével kapcsolatban Balázs László diplomatikusan úgy fogalmazott:

„szimplán nem nyerte el a bíráló bizottságnak a tetszését a programunk, valójában teljesen rapszodikus, hogy mikor nyerünk és mikor nem.”

A szakember úgy véli, sokkal egyszerűbb lenne – nemcsak számukra, hanem rajtuk kívül sok–sok, nap mint nap működési gondokkal küzdő szervezet számára, ha kiszámíthatóbb, akár nem pályázati, hanem „normatív rendszerben” támogatnák a létezésüket.

„Két hónapot szeretnénk túlélni, és nem a világot szeretnénk megváltani” – olvasható a „problémamegoldók” Facebook-felhívásában. Balázs László emlékeztetett, legkésőbb heteken belül ismerté válik az adók 1 százalékából befolyó támogatások mértéke, ami a szervezet egyik működési pillérét jelenti, amihez hónapokban belül fognak hozzájutni. Addig is kérik, bárki, aki teheti, néhány száz, vagy ezer forinttal – havi szinten – támogassa a szervezetet, megalapozva ezzel a bizalmat irányukba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×