Kincses Gyula az InfoRádiónak nyilatkozva elsőként is leszögezte, hogy „a hirtelen felindulásból és egyeztetés nélkül megkapott” jogállási törvényen az orvosi kamara számtalan módosítást tudott elérni, köszönhetően az országos kórház-főigazgató nyitottságának. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége ugyanakkor egy újabb levélben foglalta össze, hogy melyek azok a pontok, amelyek további módosításra szorulnának.

Az elnök szavai szerint a legnagyobb problémát az ügyelet jelenti. Az új szabályrendszer szerint ugyanis az ügyeletben egy dolgozó a 70 százalékát kapja annak az órabérnek, amit normál munkaidőben eltölt.

„Teljesen elképzelhetetlen,

érzelmileg és etikailag is tarthatatlan az, hogy túlmunkáért, éjszakai munkáért valaki kevesebbet kap, mint a normál munkaidőben”

– emelte ki. A MOK arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes intézményekben az ügyelet utáni kötelező pihenőidőt is levonják a bérből, tehát a szabályozás túl nagy teret ad a helyi igazgatásnak, átláthatatlanná téve az ügyeleti bérezést.

Ugyancsak problémásnak tartják, hogy nem jelent meg kormányrendelet az összeférhetetlenségről, így nem tudni annak a szabályozását, hogyan lehet – vagy nem lehet – köz- és magánellátást végezni. "A másodállások engedélyeztetése nem történt meg, és a kollégák nem kaptak választ arra, hogy akkor szabad, vagy nem szabad" – fogalmazott Kincses Gyula.

Kiemelte: a járványidőszakban egyrészt az egészségügyi dolgozok – érthető okokból és szükségszerűen – ide-oda voltak vezényelve, és az „iszonyú lelki teher alatt” nem a jogszabályban előírt pontszerző tanfolyamok elvégzésével voltak elfoglalva, másrészt a szervezők sem minden esetben tudtak átállni online tanfolyamokra. Ezért ennek a felülvizsgálatát is kéri a Magyar Orvosi Kamara.

„Számtalan ilyen ügy van, és most már erről nem levelezni kellene, hanem tárgyalni”

– mondta Kincses Gyula, és hozzátette: abban reménykedik, hogy Kásler Miklós engedélyt ad Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatónak, hogy kezdjen tárgyalásokat, és majd ennek az eredményét szentesíti a miniszter.

A MOK elnöke szerint rossz állapotban van a szakma, fáradt, ugyanakkor kiábrándult és feszültségekkel terhes, és ha nem történik előrelépés, akkor sok pályaelhagyás következhet. Már 5-10 százalék távozása is olyan veszteség, amely komoly működési zavart tud okozni.

Hálapénzkisokos

Kincses Gyula arra is kitért: a MOK teljes mértékben egyetért, hogy el kell kezdeni a paraszolvencia tilalmának ellenőrzését. „Ha kiteszik valahová, hogy maximum 70 km/óra, akkor azt csak akkor fogják betartani, ha tudják az autósok, hogy elképzelhető, hogy lesz ott traffipax is” – érvelt a szakember.

Szerinte az ellenőrzéssel semmi baj, inkább a kommunikációjával van gond, hiszen a különféle közösségi felületeken öngerjesztő álhírek terjedtek el, amit a kormányzat és az egészségügyi irányítás nem tett rendbe. A kamara ennek érdekében készített egy kisokost, amiből egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen esetben és kiken lehet megbízhatósági vizsgálatot végezni.

Háziorvosokon és vállalkozókon például nem lehet – még bírói engedéllyel sem – titkosszolgálati eszközöket alkalmazni – jegyezte meg a MOK-elnök. Vagyis az ellenőr egyetlen eszköze a testkamera, amivel rögzítheti a beszélgetést. Kincses Gyula azt mondta, a tudomásuk szerint eddig két ilyen ellenőrzésre került sor: az egyiken egy sportorvos megbukott, miután anélkül adott ki versenyengedélyt – némi készpénz fejében –, hogy látta volna a sportolót, a másikon viszont egy „nagyon korrupcióveszélyes” helyen, egy krónikus osztályon a főorvos hajthatatlan volt pénzért „bevállalni bármit”.

A MOK elnöke hozzátette: fontos, hogy az ellenőrzések során kockázatelemzés alapján a halmozott eseteket, nagysúlyú ügyeket keresik, ezzel pedig egyetértenek, mert a hálapénz egy olyan teher az egészségügyben, amivel nincs megújulás és tisztességes viszony.