Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Szavazók sorban állnak az Előválasztás: Indul a szavazás címmel tartott sajtótájékoztató után az Örs Vezér téren 2019. június 20-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Elemzők az előválasztásról: nem egyértelmű, hogy az történik-e, amit az ellenzék ígért

Rotyis Bálint (Nézőpont) szerint a politikusok mozgásában a "túlélés" és az egyéni szempont jelentős szerepet játszik, Pulai András (Publicus) úgy látja, a választók nem csinálnak "rendszerszintű problémát" abból, kire hogyan szavazhatnak majd.

Mint az Infostart korábban hírt adott róla, úgy tűnik, hogy a DK-ban kénytelen folytatni politikusi pályafutását az MSZP volt elnöke, Molnár Gyula, és egy másik szocialista képviselő, Szakács László.

Az InfoRádiónak nyilatkozó elemzők megosztottak a kérdésben, hogy a választók hogyan reagálnak az előválasztás körüli hasonló bonyodalmakra.

"Az MSZP hajdan sokmilliós szavazótábora és a párt által megszerezhető pozíciók száma az elmúlt 15 évben folyamatosan csökken, miközben a DK aktívan toboroz" – idézte fel a fent említett két politikus "átigazolásának" előzményeit Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője. "A Demokratikus Koalíció egy sikeresebb tömörülés, több és erősebb pozíciót tud kínálni, mint az MSZP,

ez lehet a személyes szempont, a politikus túlélése.

A másik a pártérdek, hogy bár itt az ellenzék összefogásról beszélt, ne felejtsük el, hogy a tét az is, ki lesz a legerősebb a parlamentben, kinek mennyi mandátuma lesz. Azzal, hogy a DK ezt a két politikust át tudta csábítani, és esetleg képesek lesznek megnyerni az előválasztást, később a választást, a párt azt tudja mondani, hogy van két plusz mandátuma, míg az MSZP-nek mínusz kettő."

A legelkötelezettebb ellenzéki szavazókat nyilván nem tántorítják el az ilyen ügyek, a többieket azonban szerinte nagyon is.

"Azt látják, hogy viták vannak,

füstös szobákban megkötött háttéralkuk, tehát nem az történik, amit az ellenzéki pártok eredetileg meghirdettek."

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója sem tartja meglepőnek, hogy például Molnár Gyula átigazol a DK-hoz.

"Tudjuk, hogy vannak más elképzelései, szívesen lenne XI. kerületi polgármester, nem tudom kizárni, hogy azt gondolja, a polgármesterség felé vezető út talán pont ez, hogy mind a két baloldali párttal jóban van, talán az egyikkel kicsit jobban is, mint a másikkal korábban, hiszen a DK-s polgármester nem fog indulni a következő ciklusban, és így könnyebben tud DK-s jelölt lenni, ha már egyszer jóban van a DK-frakcióval. Szóval szerintem a szereplők mozgása nem túl meglepő az egyéni ambíciók fényében."

Azt viszont nem gondolja Pulai András, hogy az ellenzéki szavazókat túlságosan zavarnák az ilyen ügyek.

"Azt soha, senki nem mondta, hogy a választók döntenek arról, hogy ki indul el,

az az egyéni jelöltek egyéni ambícióinak és az őket indító pártok szándékainak, lehetőségeinek függvénye. Akik az étlapra felkerülnek, azok közül lehet választani. De nem látjuk, hogy a választók ebből a kérdésből rendszerszintű problémát csinálnának" – ecsetelte.

Maga Molnár Gyula egyébként az ATV-ben azt mondta, az előválasztás egy kiváló dolog, de ha ezt "így csinálják", akkor pont azt veszítik el, ami miatt Karácsony Gergely nyert két évvel ezelőtt Budapesten.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×