Közel tízezer ember töltötte ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kérdőívét, amellyel több témában szondázták a dolgozók tapasztalatait, céljait. Balogh Zoltán, a szervezet elnöke az InfoRádióban kiemelte: az egyik fontos tanulság, hogy a kitöltők 17 százalékának március 1-je után csökkent a besorolási alapilletménye. Ennek az oka elsősorban a megváltozott munkaköri besorolás, de további keresetcsökkenést jelentett az ügyeleti és műszakpótlékok százalékos csökkentése is. Ezek jelentősen rontották e kollégák helyzetét.
A másik, talán még aggasztóbb kérdéscsoportnak azt nevezte az elnök, amelyben a szakdolgozók pályaelhagyási szándékát igyekeztek felmérni. Itt a válaszadók mintegy 17 százaléka tervezi, hogy elhagyja még ebben az évben vagy a közeljövőben az egészségügyet. Jelzésértékűnek tartják, hogy 42 százalék, több mint 4200 kolléga "várakozó állásponton" van. Akik otthagynák a munkájukat, azok közül 40 százalék véglegesen elhagyná az egészségügyet - ezt rendkívül aggasztónak tartja Balogh Zoltán, különösen annak fényében, hogy már most is létszámhiány van. "Számos osztályt, osztályrészt nem tudnak visszaállítani a személyi feltételek hiánya miatt" - hívta fel a figyelmet.
Döntő többség, a kitöltők több mint 80 százaléka adott felhatalmazást egy országos demonstráció megszervezésére. Ilyet már korábban is kellett szervezniük (2008, 2012, 2015), de azt gondolják, meg kell mutatniuk magukat, hogy a széles értelemben vett társadalom lássa, milyen problémákkal küzd az egészségügy és a szakdolgozói társadalom.
A január 1-jétől esedékes bérfejlesztés összege egy 2018-as bérkiinduláshoz képest mondható komoly összegnek, jegyezte meg Balogh Zoltán. Az elnök szerint ez a 2020-as évhez képest 21 százalékot fog jelenteni. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a szakdolgozók bérbesorolása csak nemrég, 2019. július 1-jén érte el azt a szintet, hogy a kezdő szakdolgozók megkapják már legalább a garantált bérminimumot. Addig mindig bérkompenzációt kaptak a különbség eltüntetésére. Az emelés mindenképpen pozitív irányt jelent, de az kamarai elnök szerint 2023-ra, 2024-re nincs olyan motiváló jövőkép, mint amilyen az orvosoknál a bérrendezéssel kialakult, és amivel meg lehetne tartani vagy vissza lehetne csábítani a pályaelhagyókat, be lehetne vonzani a fiatalokat.
