Homolya Róbert elmondta, az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásában a közlekedés 25 százalékot képvisel, ennek a mennyiségnek a háromnegyedéért a közúti közlekedés, 14-12 százalékáért a vízi és légi közlekedés, kevesebb mint 1 százalékért a vasút felel.

Felidézte, hogy az európai uniós elvárás alapján a közlekedésben 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a károsanyagkibocsátást.

Homolya Róbert emlékeztetett rá, hogy a MÁV-Volán csoport elfogadta a fenntarthatósági stratégiáját, amely hozzájárul a klíma célkitűzések eléréséhez, és ehhez fontos a vasúti közlekedésben a villamosítás arányának növelése. Magyarországon a 7700 kilométer vasút 40 százaléka villamosított, ami 10 százalékkal kevesebb az európai uniós átlagnál. Magyarországon

még mintegy 700 kilométer vasúti szakaszt kell villamosítani ahhoz, hogy jelentősen lehessen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a vasúti közlekedésben,

hiszen a villamosított pályán van a teher- és utasforgalom több mint 80-90 százaléka.

Homolya Róbert beszélt arról is, hogy a MÁV által üzemeltetett gördülőállomány 75 százaléka 40 éves átlagéletkorú, a klímacélok eléréséhez a beszerzéseket környezettudatosabban hajtják végre.

A MÁV-csoporthoz tartozó Volánbusz Zrt. 6300 buszt üzemeltet, a társaságnál 2023-ra 45 százalékkal szeretnék csökkenteni a 10 évnél idősebb buszok számára, majd 2030-ra pedig további 45 százalékos mérséklés a cél. Ezekkel évente 20 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. A kormány zöldbusz stratégiája mentén pedig, amely szerint a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban 2022-től csak elektromos hajtású autóbuszokat lehet telepíteni, további szén-dioxid-csökkentést lehet elérni – fogalmazott a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb tranzit közúti közlekedés 30 százalékát, 2050-re pedig az 50 százalékát kell fenntartható közlekedési módra terelni, Magyarországon ez a vasútat jelenti.

Homolya Róbert a MÁV-Volán csoport fenntarthatósági stratégiájából kiemelte a digitalizáció fontosságát, az egységes menetrend és jegyértékesítési rendszert. A home-office munkavégzéshez kapcsolódóan bevezették az elektronikus aláírást, ezzel 20-30 százalékkal csökkentették a papír felhasználást a napi munkában. Céljuk a hulladékkibocsátás csökkentése, illetve a keletkező hulladék újra felhasználására – mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a fórumon hangsúlyozta, a közúthálózat fenntartásánál és üzemeltetésénél a klímacélok is figyelembe veszik. Egyebek közt példaként említette, hogy az útfelújításnál újrahasznosítják a mart aszfaltot.

A Magyar Közút vezérigazgatója beszámolt arról is, hogy az általuk kezelt területeken a keletkező vizeket tisztítják, hogy ne szennyezetten jussanak vissza a környezetbe, illetve megújítják a járműflottájukat.

Tavaly a Magyar Közút több mint 8 ezer fát és 18 ezer cserjét ültetett el az utaknál,

és a jövőben is törekednek arra, hogy minél több zöldnövényt telepítsenek. Megjegyezte, az utak mentén a közlekedésbiztonsági szempontoknak a cserjék jobban megfelelnek, mint a fák.

Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, beruházásaiknál a növénytelepítési feladatokat is a hatályos jogszabályok és szakpolitikák figyelembe vételével végzik.

Rámutatott arra, hogy a NIF Zrt. átlagban amennyi fát, cserjét kivág, annak a dupláját ülteti el; mintegy 40 féle fával, cserjével dolgoznak. Ez az arány az elmúlt években állandósult. Példaként említette, hogy az M44-es út Kondoros és Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszánál is ezt követték, 2000 fát és 85 ezer cserjét telepítettek.

Nagy Róbert kiemelte azt is, hogy a NIF a beruházásoknál olyan korszerű energiatakarékos technikákat alkalmaz, amelyek a klímacél elérését támogatják, a környezetvédelmi szempontokat az anyagmozgatásnál is figyelembe veszik.