INFORÁDIÓ
2021. április 17. szombat
Rudolf

békássy szabolcs

háziorvos

koronavírus

oltás

vakcina

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára és Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója sajtótájékoztatót tart a családorvosok világnapja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) 2020. május 19-én. A kormány elkötelezett az egészségügyi alapellátás fejlesztésében, az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében - jelentette ki Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető a sajtótájékoztatón azt mondta, a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a betegek ellátása a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozó intézkedések ellenére folyamatos volt.

Békássy Szabolcs vezető háziorvos a praxisok járvány alatti működéséről és az oltásról

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Szabad a választás vakcinaügyben, de egyértelműen azt javasoljuk, hogy amit a háziorvos kollégák ajánlanak, fogadják el a páciensek, hiszen minden védőoltás sokkal hatékonyabb annál, mintha nem részesülnének semmiféle védelemben – mondta Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt az alapellátás pandémiás átalakulásáról, a távgyógyítás térnyeréséről és az oltóanyagok előnyeiről.

Békássy Szabolcs az Arénában
 

Járvány idején mi a háziorvos dolga?

A járvány harmadik hullámának a felszálló szakaszában vagyunk. Ezt sajnálatos módon a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hiszen a háziorvos az, aki elsőként találkozik a koronavírus-fertőzés tüneteit mutató páciensekkel, nálunk indul el a tesztelési folyamat, és a mi rendszereinkben kerül diagnosztizálásra is a beteg.

Az orvosoknak most már van egyéves tapasztalatuk arról, hogy milyen tünetekre kell figyelni. Mikor kezdjünk el mi betegek aggódni, hogy ez most a Covid és nem valami más?

Ezek az úgynevezett influenzaszerű tünetek, a magas láz, a fejfájás, az ízületi fájdalmak, az elesettség és súlyosabb esetben nehézlégzés, fulladás. Ugyanakkor azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy a korlátozó intézkedések miatt feltehetően az egyéb légúti megbetegedések száma szinte a nullára redukálódott. Ezért minden páciens, aki bármilyen légúti tünetet mutat, az potenciálisan koronavírus-fertőzöttnek is tekinthető egyben.

Van már valamilyen adatuk arról, hogy milyen százalékban tekinthető koronavírus-fertőzöttnek az a páciens, aki influenza nélküli időben influenzaszerű tüneteket mutat?

A gyakorlati tapasztalatom, hogy a megkért vizsgálatok mögött nagyon nagy arányban igazolódik a koronavírus-fertőzés.

Mi történik a háziorvosi rendelőben, ha valaki tünettel jelentkezik?

A háziorvos kollégák nagy része is már átesett a védőoltáson, így reményeink szerint az ő megbetegedésükkel már nem kell számolni, ugyanakkor egy zsúfolásig telt háziorvosi váró nyilvánvalóan kedvező közege a koronavírus terjedésének, ezért továbbra is az a szabály, hogy aki bármilyen légúti tünetet mutat, előzetesen telefonon kell konzultálnia a háziorvosával. Ez nagy kihívást jelent a beteg és az orvos számára egyaránt, de most ehhez a helyzethez kellett alkalmazkodni. Hozzáteszem, hogy a háziorvos kollégák nagy tapasztalatra tettek szert a különböző telemedicinális és távkonzultációs eszközök használatán alapuló ellátásformákat illetően, és nagy biztonsággal tudnak így is helyes döntéseket hozni.

Hogy tudják ezt megoldani? Azt még csak-csak el tudom képzelni, hogy megkérdezik a pácienst, hogy van-e láza, de hogy hogyan veszi a levegőt, azt telefonkagylón keresztül elég macerás megérteni, nem?

Valóban. Én ezzel kapcsolatban egy nagyon szemléletes példát szeretnék bemutatni: egy 40 év körüli nőbetegem jelentkezett telefonon ellátásra, aki pár nappal korábban lett igazolt koronavírus-fertőzött beteg. Száraz köhögésről és fulladásról panaszkodott, ezért nagyon nehéz volt telefonon objektíven felmérnem azt, hogy ez a fulladás milyen mértékű, ezért megkértem, hogy a telefonos konzultációt videokonzultációvá konvertáljuk, és a videokonzultáció alkalmával meg tudtam figyelni azt, hogy a páciens valóban fullad, hiszen a légzési segédizmait használta, pár lépés megtételét követően nehezen vette a levegőt. Ez is egy olyan eszköz, amely nagy segítség a vizsgáló orvosnak.

Mit csinál a vizsgáló orvos, ha megállapítja, hogy azonnali segítségre van szükség és mit, ha ez még nem olyan fokú, hogy azonnal intézményi ellátás legyen szükséges?

Ha nem olyan fokú a megbetegedés, hogy azonnali intézményi ellátásra lenne szükség, akkor megkéri a pácienst, hogy a lehető leggyakrabban jelentkezzen az ellátásra. Ez telefonos visszajelzés, ahol állapotfelmérés történik napról napra, a vitális paramétereket lehet monitorozni, és ez nagyban segíti az orvost, hogy időben meghozza a megfelelő döntést a kórházi kezelés elrendelése szempontjából.

Mi történik, amikor a háziorvos kórházi kezelést rendel el?

Hívja a mentőszolgálatot, hiszen itt nem lehet késlekedni, ha a páciens állapota valóban veszélyeztető, mert minden óra számít. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy a koronavírus-fertőzött betegek állapota rohamosan tud romlani, akár óráról órára nagymértékű változás állhat be. Egyébként ezt szoktuk a betegeinknek is tanácsolni, ha magukon észlelnek olyan tüneteket, akkor ők se késlekedjenek és mihamarabb riasszák az Országos Mentőszolgálatot.

Átalakították a háziorvosok az elérési rendjüket? Ha baj van, gyorsan el lehet érni a háziorvost, vagy mindegy, hogy milyen orvost érek el?

Ha baj van, akkor mindegy, hogy milyen orvost ér el a páciens, nyilván a sürgősségi segélyhívó számok használata a preferált. Természetesen teljes mértékben átalakult a háziorvosi ellátásrend, itt is a digitalizáció vette át a szerepet. A háziorvos kollégák social média felületeken, e-mailes elérhetőségeken biztosítottak kapcsolatot a pácienseik számára. Minderre azért volt szükség, mert a telefonos teher oly mértékben megnőtt, hogy képtelenség volt a rendelési időt végigtelefonálni, kénytelen volt minden háziorvos egyéb információs csatornákat is biztosítani a betegei számára.

Hogyan szervezték át a járvány alatt az egyéb ellátásokat, amikor az ember féltek orvoshoz menni, mert azt gondolták, ha ott sokan lesznek, akkor majd biztos ott kapják el?

Ezek az ellátások sajnos még most is tolódnak, és a járványt követő időszakban fognak többletterhet róni az egész egészségügyi ellátórendszerre, hiszen jelenleg is érvényes az a szabályozás, hogy lehetőség szerint csak a legszükségesebb, legsürgősebb esetben forduljanak a páciensek az ellátórendszerhez. Mindazonáltal a gondozási protokollokat továbbra is követnünk kell, tehát a cukorbetegeink, a hipertóniás betegeink nem maradhatnak ellátás nélkül, ugyanakkor ezeket az ellátásokat meg kell próbálni az alapellátás szintjére szorítani.

Meddig látja egy háziorvos az elektronikus egészségügyi térben, hogy mi történik a betegével éppen abban a pillanatban?

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér talán a legnagyobb vívmánya a magyar egészségügyi ellátórendszernek, hiszen olyan forradalmi áttörést hozott, amely lehetővé tette, hogy az ellátórendszer minden szereplője, beleértve a háziorvost is, naprakész adatokat kapjon a beteg aktuális állapotáról.

Azt is látja, hogy az a beteg, aki önnél koronavírus-tünetekkel jelentkezett, most éppen hol van, milyen ellátást kapott meg?

Igen, természetesen ezt is látják a háziorvosok. Már a kórházba kerülés időpontjától az első leletek, zárójelentések, ambuláns lapok hozzáférhetőek mindenki számára.

Már zajlik a lakosság oltása többféle vakcinával. Az mitől függ, hogy ki melyik vakcinát veheti fel?

Szigorúan van szabályozva, azt mindenféleképpen tisztázni szeretném, hiszen a vakcina jelenleg nem választható Magyarországon. Vannak preferenciacsoportok az egyes vakcinatípusokat illetően, melyek a háziorvosoknak a kezét nagymértékben kötik. Amíg Magyarországon nem lesz megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló vakcina, addig ezeket a szabályokat a háziorvosoknak mindenféleképpen követniük kell. A rendezőelv az, hogy a 60 év alatti krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseinket az AstraZeneca védőoltásával tudjuk védelemben biztosítani, az összes többi, jelenleg Magyarországon rendelkezésre álló védőoltással pedig a 60 év feletti pácienseinknek a védőoltását kell preferálnunk, hiszen a koronavírus-fertőzés egyes szövődményei szempontjából ők a leginkább veszélyeztetett csoport.

Hogy érti azt, hogy nem választható a vakcina, amikor egész eddig azt tanultuk, hogy lehet választania vakcinák közül, vissza is lehet például utasítani, ami arra utal, hogy akkor biztos választható?

A választás szabadsága természetesen adott a tekintetben, hogy lehet választani, hogy egyáltalán valaki jelentkezik-e a védőoltásra, illetve a választás szabadsága adott a tekintetben is, hogy a háziorvos által felajánlott vakcinatípust elfogadja-e. Ha nem fogadja el ezt a vakcinatípust, akkor várhat arra, amíg Magyarországon elegendő mennyiségben áll majd rendelkezésre az a vakcina, amit ő preferál, ennek időpontja azonban kérdéses. Mi egyértelműen azt javasoljuk, hogy amit a háziorvos kollégák ajánlanak, ezeket fogadják el a páciensek, hiszen minden védőoltás sokkal hatékonyabb annál, mintha nem részesülnének semmiféle védelemben. Egyértelműen érződik, hogy a jelenlegi harmadik hullám fiatalabb korosztályt érint és sajnos sokkal markánsabbak a tünetek is.

Mi az, hogy fiatalabb korosztály? És mi az, hogy markánsabbak a tünetek?

Ez is egy gyakorlati tapasztalás, míg az első, második hullámban a középkorúak nagyobb arányban voltak érintettek, most azt tapasztaljuk, hogy a fiatalabb korosztályban egyre gyakoribb a megbetegedés, és a fiatalabb korosztályban, amely korábban enyhébb tünetekkel átvészelte a fertőzést, sokkal meghatározóbbak a tünetek, és sajnálatos módon sokkal többen kerülnek kórházi ellátásra is.

Ezek már a variánsok, a mutánsok hatásai?

Valószínűleg ez már a brit mutáns okozta megbetegedés, hiszen ez rendelkezik olyan képességekkel, hogy a közösségi terjedés sokkal-sokkal gyorsabb, illetve a betegség lefolyása is súlyosabb lehet egyes esetekben.

Hogyan szervezi meg a háziorvos azt, hogy az ő körzetébe tartozó betegek megkapják a vakcinát?

Ez nagyon nagy kihívást jelent, ugyanakkor büszkeséggel tölt el, hogy a háziorvosok ezen a fronton kiválóan helytálltak és az ő áldozatos munkájuknak köszönhetően mára már több százezer magyar honfitársunk megfelelő védelemben részesült. Hétről hétre kapunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől egy olyan listát, amelyen az előzetesen regisztráló páciensek névsora és telefonos elérhetősége szerepel, és a páciensek értesítése telefonon történik a szakdolgozóink segítségével. A háziorvosi praxisok pedig tájékoztatást kapnak a járási népegészségügyi osztályoktól hogy az adott oltási héten milyen típusú és milyen mennyiségű védőoltás felhasználására van lehetőség.

Mi a gyakorlat, mennyivel korábban kell értesíteni a regisztrált, oltásra jelentkezett pácienst, hogy aztán oda is érjen?

Talán ez okozza a legnagyobb nehézséget a háziorvos kollégáknak, hiszen a határidők rettentően feszesek, mert az egyes oltóanyagtípusoknak nagyon nehéz a logisztikája. Speciális hűtési körülményeket igényelnek, felbontás után nagyon gyorsan el kell ezeket oltani, sok esetben csak néhány nap áll rendelkezésre, hogy a háziorvosok kiértesítsék a pácienseiket.

Nem fordul az elő, hogy pocsékba megy oltóanyag, mert akit kiértesítettek, végül mégsem tudott odamenni és lejár a szavatossága az anyagnak?

Természetesen ez előfordulhat, de törekedni kell arra, hogy ez a pocsékba menő mennyiség minél kevesebb legyen. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy azok a páciensek, akiket előzetesen kiértesítünk, szinte maradéktalanul megjelennek a háziorvosi rendelőkben vagy az oltóponton.

A regisztrációnál a lakhelyet kellett megadni, nem pedig a háziorvos nevét. Mi történik akkor, ha valakinek máshol van az állandó lakhelye, mint ahol él és a háziorvosa is van?

Ez egy valós, több kollégától visszaérkező probléma. Ezt a helyzetet úgy lehet kezelni, hogy a két háziorvosnak fel kell vennie egymással a kapcsolatot, és egy ilyen jellegű átjárhatóság azért biztosított.

Ilyenkor a páciens kérdezze a lakhely szerinti háziorvosát, hogy már egyezkedtek-e arról, hogy neki hova kell mennie?

Mi azt kérjük a páciensektől, hogy várják meg, míg a háziorvos jelentkezik. Lehetőség szerint ezzel ne terheljék tovább a rendelőket, hiszen a háziorvosok kezében ott vannak a listák, és egészen biztosan előbb-utóbb fel fogják keresni a háziorvosaik.

A háziorvos kap egy alkalmazási leiratot, amiben az adott vakcina tudnivalói ott vannak, és nagy valószínűséggel a saját betegéről is minden tud. Összevezeti a két adatsort és így állapítja meg, hogy az adott vakcinával az a beteg oltható-e?

Természetesen, ezért van óriási jelentősége annak, hogy a háziorvos felveszi a kapcsolatot a beteggel, hiszen az is egy eldöntendő kérdés, hogy oltható-e a beteg abban az adott pillanatban, hiszen lehetnek olyan akut megbetegedések, amelyek kizáró okok.

Ilyenkor mit csinál a háziorvos? Képez valamilyen vésztartalékot?

Igen, mi egyértelműen ezt tanácsoljuk a kollégáinknak, hiszen a listák jóval hosszabbak, mint amit aktuálisan a háziorvos be tudna oltani, ezért a preferenciasorrendben életkor szerint csökkenő módon haladjon tovább a háziorvos, és értesítsen ki egy újabb beteget.

Mit csinál a háziorvos, ha helyben derül ki egy kezeletlen betegség?

Ha a helyszíni vizsgálat során úgy ítéli meg a beteg állapotát, hogy nem alkalmas a védőoltás beadására, akkor természetesen ezt nem fogja megtenni, és megpróbál helyére egy másik pácienst beszervezni.

Mi pandémia idején a háziorvosok hozzáállása? Ha nem százszázalékosan biztos, hogy az adott vakcina a betegnek adott állapotában, adott pillanatban adható, akkor inkább nem adják, vagy inkább menjen tovább a vakcináció, mert azzal sok-sok életet lehet megmenteni?

Szakmai köröket leginkább ez a kérdés foglalkoztatja most. Egyrészről az epidemiológiai szempontokat kell figyelembe venni, hogy össztársadalmi szinten mi a legfontosabb, másrészről meg természetesen a háziorvosnak felelőssége van a saját betegével kapcsolatban, és így az egyéni szempontokat is mérlegelnie kell. Itt már szakmai, etikai kérdések sokasága keveredik. A legtöbb szakmai vélemény abba az irányba mutat, hogy mégiscsak az a jobb megoldás, ha egy vakcina beadásra kerül, hiszen az minden bizonnyal sokkal hatékonyabb annál, mint ha semmiféle védelemben nem részesítettük volna a beteget és kitennénk esetlegesen a koronavírus-fertőzés súlyos kockázatának.

Mit csinálnak azokkal a betegekkel, akik ott helyben gondolják meg magukat, hogy nekik mégsem kell az a vakcina?

Erre az esetek nagyon kis részében kerül sor, hiszen az előzetes telefonos konzultáció során konkrét információkkal látjuk el a betegeket az adott védőoltás típusával kapcsolatban.

Hogy tudtak arra felkészülni, hogy egyes vakcináknak extrém hideg tartományban való tárolásra van szükségük?

A háziorvosi rendelőkben normál hűtőhőmérséklettel rendelkező készülékek vannak, és egyes vakcinatípusok speciális hűtési körülményeket igényelnek. A Szputnyik vakcina jelenleg háziorvosi környezetben egyáltalán nem alkalmazható, hiszen ezt mínusz 20, mínusz 30 fokon kell folyamatosan tárolni, és felolvasztást követően fél órán belül be is kell adni. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga szintén speciális hűtési körülményeket igényel, ugyanakkor felolvasztást követően pár napig ezek kezelhetők a háziorvosi praxisokban is. Az újonnan Magyarországra érkező kínai vakcina a legjobban kezelhető logisztikai szempontból a háziorvosi rendelőkben, hiszen ez normál hűtési körülmények között is több napon keresztül tárolható, és előretöltött, egyadagos fecskendőkbe kerül kiszerelésre, ami lehetővé teszi azt, hogy a háziorvosi praxisokban felhasználható legyen.

A nem egy ampulla egy fecskendő kiszerelésű rendszerekhez honnan szereztek annyi oltófecskendőt, amivel ki lehetett nyerni az ötadagos ampullából?

Ezeket az eszközöket a járási hivatalok népegészségügyi osztályai biztosították a háziorvosoknak. Ugyanakkor ez egész Európában hiánycikk. Ami tavasszal a maszk volt, az most a fecskendő. Legjobb tudomásom szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ már elindított egy többmilliós fecskendőbeszerzési eljárást, úgyhogy reméljük, hogy pár héten belül a többadagos ampullák felszívásához is megfelelő fecskendők fognak rendelkezésre állni.

Aki az első oltást valamelyik típusból felvette, annak ugyanabból a típusból kell felvenni a második oltást is?

Természetesen igen, és meghatározó jelentőségű az is, hogy mikor. Vannak oltóanyagok, amelyeknél ez három hét, de van oltóanyag, ahol ez négy hét, erre nagyon figyelni kell. Erre minden esetben felhívjuk a pácienseink figyelmét is.

Ha érkezik egy kétadagos vakcinatípusból egy szállítmány, akkor annak a felét oltják el és a második felét elteszik tartalékba? Vagy eloltják az egészet bízva abban, hogy meg fog jönni valamikor a második adag is?

Ez a kérdés nem a háziorvos hatásköre szerencsére, hiszen ez egy sokkal fontosabb stratégiai kérdés. A britek azt a példát követték, hogy a rendelkezésre álló oltóanyag teljes mennyiségét elhasználták és bíztak abban, hogy majd a következő szállítmányokból biztosítani tudják a lakosság második körös oltását. Mi Magyarországon pedig azt a stratégiát követjük, hogy a rendelkezésre álló oltóanyagnak a felét eltesszük, és így biztosítjuk azt, hogy a második körös védőoltáshoz is legyen megfelelő mennyiségű vakcina.

Mi az állásfoglalásuk, ha valaki már átesett a koronavíruson, akkor kell-e vagy lehet-e felvennie az oltást?

Ez nagyon sok szemponttól függő kérdés. A koronavírus-fertőzésen nem zárja ki azt, hogy védőoltásban részesüljön az adott személy. Magyarországon a szabályozás szerint ha három hónapon belül valaki átesik a fertőzésen, akkor nem javasolt a vakcina által nyújtott védelem, hiszen feltételezhetően az ő esetében még a szervezetében van olyan mennyiségben ellenanyag, ami természetes védelmet nyújt. Ez egyrészről egy szakmai döntés, másrészről pedig a rendelkezésre álló vakcina mennyiségének a kérdése is, hiszen addig, amíg nem áraszt el minket a vakcina, addig valamilyen szempontok szerint meg kell határozzuk azt, hogy kik részesüljenek elsődleges védelemben, és nyilván feltételezzük azt, hogy aki már átesett a fertőzésen, annak sokkal kisebb a valószínűsége, hogy ismét elkapja a megbetegedést.

Az oltási reakciókkal és a mellékhatásokkal kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak?

Nagyon fontos szétválasztanunk ezt a két kérdést. Oltási reakció majdnem mindenkinél jelentkezik. Ezek nagyon enyhe tünetek, a bőrpírban, a végtagfájdalomban, a néhány napos hőemelkedésben merülnek ki. Ez az immunrendszer aktiválódásának a következménye. Súlyos oltási mellékhatásról, allergiás mellékhatásról, ami életet veszélyeztető lett volna, még szerencsére nem volt információnk.

Van-e már tapasztalatuk olyan beteggel, aki átesett a fertőzésen és maradványtünetekkel megy vissza a háziorvoshoz?

Sajnos az úgynevezett poszt-Covid szindróma meghatározó jelentőségű probléma a koronavírus-fertőzésen átesett betegenél. Sajnálatos módon egyre gyakrabban találkozunk ilyen páciensekkel. A poszt-COVID szindróma tüneteit és kezelési lehetőségeit még a szakma is tanulja, még nincsenek egyértelmű szakmai evidenciák.

Van-e ennek a járványnak már most, egy év után olyan tapasztalata, amit érdemes a továbbiakra nézve megfontolni, hogy egy következő pandémia jobb állapotban érje a magyar egészségügyet, meg benne az első vonalban dolgozó háziorvosokat?

Egyértelműen érezhető, hogy az egész egészségügyi ellátórendszer, de főként a háziorvosok nem voltak megfelelően felkészülve egy ilyen pandémiára. Mindenféleképpen a háziorvosoknak járványügyi felkészültségét kell növelni, illetve meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a praxisokban elérhetők legyenek folyamatosan a védőeszközök, hiszen a tavaszi időszakban ez is egy meghatározó probléma volt. A járványnak vannak pozitív hozadékai is. Talán egészségtudatosabbak lettek a betegek, az orvoshoz fordulás sokkal szabályozottabban működik. Az alapellátásban is megjelent az időpontra érkezés lehetősége, és nem utolsó sorban a távkonzultáció és a telemedicinális ellátási formákjogi keretei is megszülettek, ami azt jelenti, hogy a fizikális vizsgálattal egyenértékű ellátásformaként ismeri el a jogszabályi rendszer is a videokonzultációt, illetve a távkonzultációs ellátást.

Mikortól számít arra, hogy az eddig a Covid miatt a rendelőtől távol maradó betegek felbátorodnak, és egyéb problémáikkal megrohanják a háziorvost?

Ezzel nem számolunk. Ez a szabályozott keretek közt zajló betegellátási rend a pandémia után is fenn fog maradni, hiszen ez kulturált betegellátást tesz lehetővé és ez mind a páciensnek, mind az orvosnak az alapvető érdeke, hiszen így lehet minőségi, szakmailag megalapozott ellátást nyújtani.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018