Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
333.15
bux:
121480.83
2026. március 3. kedd Kornélia
Látogatók az egri várban az emlékhelyek napján, 2020. augusztus 29-én. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által ötödik éve életre hívott emléknapot, amelyet hagyományosan május második szombatján szokták megtartani, idén a koronavírus-járvány miatt augusztus 29-ére, a mohácsi csata évfordulójára helyezték át. A háttérben a felújítás alatt álló bazilika látható.
Nyitókép: Látogatók az egri várban az emlékhelyek napján, 2020. augusztus 29-én. MTI/Komka Péter

Emberi mulasztás idézte elő az egri váromlást

A munkák költségét megelőlegezi a város.

A várban múlt szerdán leomlott támfalszakasz ügyét jogi útra terelve megkeresi a felelősöket és az adófizetők helyett velük térítteti meg a költségeket, ezért nem is igényel állami vis maior támogatást Eger önkormányzata - mondta a város polgármestere.

Mirkóczki Ádám (Egységben a Városért Egyesület) kiemelte: az eddigi vizsgálatok alapján annyi már biztosan kijelenthető, hogy

nem természeti csapás, hanem emberi mulasztás idézte elő az omlást, ezért határoztak így.

Hozzátette, a további károk megelőzéséhez szükséges munkák költségét rendkívül szűkös pénzügyi mozgástere ellenére is megelőlegezi a város, ám azt és a helyreállítás költségeit végül a felelősöknek kell kifizetniük.

"Ezzel a politikai döntéssel a nehezebb utat választjuk ugyan, ám szeretnénk precedenst teremteni és példát mutatni a közpénzek felelős felhasználására" - jelentette ki.

Megjegyezte: mindez azért is fontos mert a Modern városok program részeként a várban hamarosan legalább 3,5 milliárd forint összértékben kezdődnek jelentős fejlesztések, és fontos, hogy a jövőben sem ezek, sem más egri beruházások ne jussanak hasonló sorsra.

Szólt arról is, hogy "erős presszióval" próbálták arra ösztönözni, az állami vis maior alapból igényelt forrással oldja meg ezt a helyzetet, ám az egri városvezetés bírósági eljárás keretében szeretné tisztázni a káreset okait és megtalálni annak felelőseit.

A felelősöket el kell számoltatni, a hibákat fel kell tárni, a költségeket pedig a felelősökkel kell megfizettetni

- hangsúlyozta, megjegyezve: ez minden egri és a helyi önkormányzat közös érdeke.

Mirkóczki Ádám közölte, a helyhatóság és a kivitelezésben részt vevők hosszú ideje jelezték, hogy nincs megfelelő állapotban a 2016-ban elkészült és átadott Szép-bástya. A beruházás 5 éves garanciális ideje az omlás előtt mintegy két héttel járt le - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy biztosítás van az épületen, a káreseményt a biztosítónak jelentették. Kedden kért árajánlatot az önkormányzat az omlás által érintett rész állagmegóvására és a további károk megelőzéséhez szükséges munkákra, amelyek összege várhatóan több tízmillió forintra rúg majd, míg a teljes és végleges helyreállítás költségét több száz millió forintra becsülik - tette hozzá a polgármester.

Az egri vár Szép-bástyájának mintegy 20 méter hosszú támfalszakasza február 17-én kora délelőtt omlott le. Nem sérült meg senki. A helyszíni vizsgálatokat végző szakemberek véleménye szerint az omlás közvetlen előidézője a sok csapadék és a fagy volt.

Az MTI kérdésére válaszolva a polgármester közölte, hogy hétfőn egy korábban részben lebontott, romos épület is leomlott Egerben, a Frank Tivadar utcában. Sérülés itt sem történt. Hozzátette, az ingatlan további sorsa a romeltakarítás után még bizonytalan, mivel azt a közelben, ugyancsak a Modern városok program finanszírozásában felépülő nemzeti úszó- és vízilabdaközpont eredeti tervek szerinti megvalósításához sajátította ki a város, ám a fejlesztés végleges műszaki tartalmát még nem ismerik.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×