Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay.com

Elveszíti a kéményseprés jogát a főváros, 321-ből 283 dolgozót elbocsát

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes reméli, hogy a BM egy az egyben átveszi a Főkétüszt, ez megoldhatna mindent.

Csoportos létszámleépítést jelent be a héten a Fővárosi Kéményseprőipari Nonprofit Kft. (Főkétüsz) 283 dolgozóra vonatkozóan, mivel május elsejével a lakossági kéményseprési feladatok átkerülnek a katasztrófavédelemhez - jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kedden online sajtótájékoztatón.

Közölte, a cégnek jelenleg 321 alkalmazottja van, és reményeik szerint a 283 elbocsátandó munkavállaló száma csökkeni fog, ugyanis 12 dolgozónak már egyéb új munkaszerződéses jogviszonyt ajánlott fel a cég.

Kiss Ambrus szerint

a folyamat bármikor megállítható, csak egy jelzés kell a Belügyminisztériumtól, hogy él a fővárosi önkormányzat felajánlásával, és átveszi a Főkétüszt.

Így jogfolytonos maradna a munkavállalók foglalkoztatása - mondta, hozzátéve: bíznak abban, hogy az állam az elbocsátandó emberek jelentős részét átveszi a kéményseprési feladatok ellátására.

Kiss Ambrus közölte: a főváros döntött arról, hogy létrehozzák a "munkába elhelyezés" bizottságot, amelybe meghívják a szinte folyamatosan új munkavállalókat kereső cégeik képviselőit.

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: május elsején kerül át a fővárosi lakossági kéményseprés a katasztrófavédelemhez. A Főkétüsz nem szűnik meg, tovább működik az új budapesti közszolgáltató társaság részeként, de szűkített feladatkörrel.

Emlékeztetett, a kéményseprés államosításáról szóló döntést 2015-ben hozta meg a kormány, és 2016 júliusa óta az ország nagy részében a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Az önkormányzatoknak volt lehetőségük arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseiket a cégeikkel legkésőbb 2024-ig fenntartsák, és ezzel élt is a fővárosi önkormányzat.

A fővárosi kéményseprési feladatok évi kétmilliárd forintba kerülnek,

ebből 400 millió az állami finanszírozás, a fennmaradó részt a fővárosi önkormányzat viselte - mondta Tüttő Kata.

Közölte, az elmúlt egy év "jelentősen rossz hatással volt" a főváros adóbevételeire, ezért a fővárosi önkormányzat tavaly kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy 2,5 évvel korábban kerüljön át a katasztrófavédelemhez a lakossági kéményseprés. Javasolták a tárcának, hogy a feladattal együtt a Főkétüszt is vegye át térítésmentesen, de ettől elzárkóztak - mondta.

Kovács Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, május elsejétől a Főkétüsz folytatja majd országosan, gazdálkodó szervezeteknek végzett piaci szolgáltatását. Közölte azt is, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett dolgozók átlagéletkora 44 év.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×