4 °C
Vakulya Csaba munkajogász az InfoRádióban elmondta, korábban már szó esett arról, hogy bevezethetik az úgynevezett "rezsiátalánydíjat", ami a Munka törvénykönyvében lett volna szabályozva, törvényi formában.
A helyzetet végül egy olyan kormányrendeletben rendezték, amely jelen állás szerint 2021. febuár 8-án már hatályát is vesztheti. Ennek értelmében a személyi jövedelemadó szabályai ideiglenesen módosultak, miszerint a távmunkát végző munkavállaló részére a munkáltató – számla nélkül tételként – költségtérítést fizethet a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig.
"A költségtérítés nem kötelezettség, inkább csak egy lehetőség" – fogalmazott az RSM Legal munkatársa –, "miután azt a munkavállalónak kérnie kell. Vagyis
a felek egyeztetését igényli,
amely során a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kell meghatároznia azt az összeget, amit a munkáltató költségtérítés címen biztosít, hogy az elszámolható legyen."
A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy a megállapodást szerződésben kell-e rögzíteni, de valamilyen írásos nyomának érdemes lennie, akár a felek között rendszeresített e-mailes kommunikációban. A szakember megjegyezte, a Munka törvénykönyve általános szabályként írja le, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie mindazon költségeket, amik a munkaviszony teljesítésével indokoltan merülnek föl a munkavállaló részéről.
Vakulya Csaba egyetértett azzal, hogy nagyon nehéz azon plusz költségeket meghatározni, amelyek a távmunka esetén felmerülnek, fűtés, áram, internet, stb., de pont ezért tartaná szükségesnek egy úgynevezett hüvelykujjszabállyal belőni ezen tételeket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a munkavállaló jogos ezen költségek elszámolására, a gyakorlatban viszont az látszik, hogy ez meglehetősen nehézkes.
A szakember ennek ellenére úgy véli, ha
bármilyen költség is felmerül bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, ami a munkáltatót terhelné, azt elő kell terjeszteni,
adott esetben meg kell beszélni, és jóvá kell hagyatni, hogy ezt ki is fizessék.
