Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében 2020. december 10-én. Az épület lebontása a 2023. évi World Athletic - Atlétikai Világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezésével összefüggésben történt meg. A projekt keretében az eddig ipari területenként ismert VITUKI és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg. A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, partmenti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások is készülnek. A fejlesztéssel megvalósul továbbá a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Így robbantották fel a VITUKI toronyházát Budapesten – videó

A 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthon adó stadion épül majd a helyén.

Elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése, ennek részeként robbantásos technológiával elbontották a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében.

A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások is készülnek. A fejlesztéssel megvalósul továbbá a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig.

Robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében 2020. december 10-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében 2020. december 10-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kivitelezési munka előkészítése során felmérték az 1976-ban épült VITUKI toronyházának állapotát is. A megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta a Mühlbacher István (Iparterv) tervezte toronyház szerkezetét, állékonyságát, valamint későbbi lehetséges funkcióját, és megállapította, hogy a torony jelenlegi állapotában tovább nem hasznosítható, így műszaki-gazdasági okokból szükségessé vált annak bontása.

Robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében 2020. december 10-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
A toronyház maradványai. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelező konzorcium a hierarchikus bontási technológia helyett a jelentős időmegtakarítást eredményező robbantásos technológiát választotta, melynek engedélyeztetése lezajlott. Az elbontás során a toronyépületet a Rákóczi híd felé, a hosszabbik oldalával párhuzamosan döntik el. Az épületegyüttes 1864 négyzetméteres "lepényépületét" hagyományos technológiával bontják el.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×