eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pixabay

Mi lesz a Földdel, mi lesz velünk? – így lehetne újrakezdeni mindent a járvány után

Juhász Árpád geológus a 11. Magyar Fenntarthatósági Csúcs kapcsán figyelmeztet, az egyénnek, a civileknek és a kormányoknak is megvolna a tennivalójuk az ügyben, nem is annyira bonyolult a helyzet. A világ átjárhatóságáról kellene "csak" lemondani.

Tovább fokozódik-e a természeti javak pazarlása, a fogyasztás fétise, vagy erősödik-e a koronavírus-járvány lecsengése után a mérsékelt, józan belátás? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a 11. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia, ezúttal online.

"Én magam tulajdonképpen egy gondolatkiegészítőt fűztem az egészhez olyan címen, hogy minden éremnek két oldala van; most, amikor az elektromos autók bűvkörében élünk, gondolunk-e arra, hogy mint minden bányászati tevékenység, ez is energiafelhasználással jár? A lítium, ami ezeknek az elektromos autóknak a lelke, ez is olyan ritka elem, amit hatalmas külszíni bányákban kell felszínre hozni. Tehát ezek is nagy energiafelhasználók és környezetkárosító tevékenységgel járnak" – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Juhász Árpád geológus, a csúcs fővédnöke.

Úgy látja, a járvány mindenkit el kell, hogy gondolkodtasson néhány alapvető kérdésen.

"Egyrészt a járvány gyors terjedésének oka, hogy a világ átjárhatóvá vált. Figyelmeztető jel volt, hogy

a transzkontinentális beszerzéseket – akár műszaki cikkekre, akár élelmiszerekre gondolunk – minimalizálni kellene,

az embernek a helyi termékekre kellene támaszkodnia. A félelem benne van az emberben, hogy az ösztönök, a többre, a jobbra való törekvés a járvány után felülírja a racionális lépéseket" – intett Juhász Árpád.

Szerinte a fejlődés mindenképpen csak a természeti erőforrások rovására történhet, márpedig az erőforrások limitáltak.

Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott van a demográfiai robbanás, hogy

már 7,5 milliárd ember él a Földön, amelynek az ellátására nem elég az erőforrás.

Hogy Magyarországon mit lehetne tenni?

"Megvan az egyén, a civil szervezetek és az állam szerepe is. Az egyén a takarékos életformával, a felesleges javak halmozásának felhagyásával, fák ültetésével kell, hogy hozzájáruljon a természet megtartásához. Civil szervezetek egymással összefogva tudnak nagyobb dimenziójú programokat beindítani, akár milliós nagyságrendű faültetéssel ott, ahol az utóbbi évtizedekben tűntek el. Az államnak pedig olyan beruházásokat kell végrehajtania, amelyek nem járnak a természet pusztításával."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×