eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A Magyar Szablyavívó Iskola bemutatójának résztvevői a Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni – honvéd ereklyék 1848/49-ből című időszaki kiállítás megnyitója után az aradi vértanúk emléknapján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2020. október 6-án. A tárlat Máday Norbert gyűjteményéből nyílt meg.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Megemlékezések itthon és a határon túl az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján

Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. A parlamentben néma felállással emlékeztek meg a vértanúkról.

A köztársasági elnök a Jó reggelt, Magyarország! című rádióműsorban arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, "egy dátum és egy szám", amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám "keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről", pedig annak a napnak a drámája "nagyon is személyes, nagyon is emberi volt".

Áder János kiemelte: "az aradi tizenhármak ártatlanságuk bizonyosságával végezték be életüket és mélységes aggodalommal hagyták hátra szeretteiket, akiktől nemcsak az elválás volt iszonyú, de annak tudata is, hogy a megbélyegzés, az igaztalan vád az ő fejükre száll". A hősi halálból valóban erő lett - mutatott rá a köztársasági elnök. Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a '48-as célokat váltotta valóra" - mondta Áder János.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán is megemlékezett a vértanúkról.

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót. Benkő Tibor később a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: "nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat", azt is elmondhatjuk, hogy "soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet".

A
A "Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni" – honvéd ereklyék 1848/49-ből című időszaki kiállítás részlete a megnyitó előtt az aradi vértanúk emléknapján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2020. október 6-án. A tárlat Máday Norbert gyűjteményéből nyílt meg. MTI/Máthé Zoltán

Az emléknapon "Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni" - honvéd ereklyék 1848/49-ből címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Benkő Tibor a tárlatot megnyitva fontosnak nevezte az első felelős alkotmányos miniszterelnök, Batthyány Lajos nevének felelevenítését is, akinek a hazáért, a szabadságért, a magyar nép függetlenségéért kellett vértanú halált halnia.

Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat; az első alkalommal átadott elismerést az emberi erőforrások volt minisztere a polgári Magyarországért tett erőfeszítéseiért vehette át kedden a Batthyány örökmécsesnél tartott megemlékezésen a Magyar Batthyány Alapítványtól.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az emberi erőforrások volt minisztere átveszi a gróf Batthyány Lajos-díjat Batthyány-Schmidt Margittól, a Magyar Batthyány Alapítvány elnökétől az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Batthyány-örökmécsesnél 2020. október 6-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az emberi erőforrások volt minisztere átveszi a gróf Batthyány Lajos-díjat Batthyány-Schmidt Margittól, a Magyar Batthyány Alapítvány elnökétől az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Batthyány-örökmécsesnél 2020. október 6-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a díjazottat méltatásában valódi építő embernek nevezte, aki épített már templomot és házat, de leginkább emberekből épít testi-lelki kötőerővel bíró közösségeket. Tevékenységének fontosabb állomásait felidézve azt hangoztatta, Balog Zoltán a parlamentben az emberi jogok elkötelezett védelmezője, államtitkárként a hazai cigányság segítője, a felzárkózási program elindítója volt, továbbá a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként szorgalmazója a keresztény értékek és a polgári közösségek magyarországi és nemzetközi megerősítésének. Az alapítvány másik elismerését, a gróf Zichy Antónia-díjat Nagy Natália kárpátaljai egyetemi docensnek adományozta a kárpátaljai magyarság érdekében kiemelkedő szolgálatáért.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is a Batthyány-örökmécsesnél tisztelgett a vértanúk előtt.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az aradi megbékélés parkjában tartott ünnepségen azt hangsúlyozta, Magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már nem hátrány, hanem egyre inkább előny, és ha a magyarság nem adja fel a reményt, ha közös erővel tud küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörheti a nemzetet.

Arad nemcsak az itt élőké, hanem minden magyaré is. Azt a szakadékot jelképezi, amelyet azért ástak, hogy belezuhanjon a magyar nemzet - mondta, hozzátéve,

"mégis itt vagyunk. Arad a magyarság töretlen élni akarásának jelképe is".

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán azt írta, mindent meg kell tennünk ma is, hogy megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyarok érdekeit, és kiálljunk a hazánkért. "Ebben a zűrzavaros, furcsa évben ma, október 6-án álljunk meg egy pillanatra, és tisztelettel adózzunk az aradi vértanúk emléke előtt" - kérte, hozzátéve, hogy "171 évvel ezelőtt ez a 13 tábornok a legnagyobb áldozatot hozta, amit hozhatott a magyar szabadságért, az életüket áldozták érte".

A Jobbik közleményben szólított fel a magyar szabadság hőseire való megemlékezésre. Azt írták, hogy sokkal több szabadságot, nagyobb jólétet és büszkeséget kíván az országnak és minden magyar embernek az aradi vértanúk emléknapján.

A Magyar Liberális Párt közleményben azt írta, a reformkor Magyarországa felelős nemességet és bátor szabadságharcosokat mutatott be a társadalomnak. A forradalmat csak idegen hatalom segítségével tudta leverni az osztrák császár, és a szabadságharc céljai nem vesztek el, csak később valósultak meg - tették hozzá.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a kedden Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában tartott megemlékezésen azt mondta, a március 15-i forradalom és október 6. hőseinek is az volt a legnagyobb erényük, hogy akár életük árán is megszerezték és megtartották annak jogát, hogy saját sorsukról maguk döntsenek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×