Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A családok többségének megoldhatatlan terhet jelentene az iskolabezárás

A gyermekes családok háromnegyede számára jelentene nehézséget az óvodák és iskolák ideiglenes vagy tartós bezárása – derül ki az Ipsos friss felméréséből.

A magyar lakosság a járvány második hulláma idején már jóval bátrabban mozdul ki otthonából, jár közösségbe, mint tavasszal tette. Az áprilisban mért 73 százalékhoz képest szeptemberben mindössze 30 százalékot tesz ki azok aránya, akik kerülik a személyes kontaktust másokkal. A szülők harmada (32%) ugyanakkor továbbra is távol tartja gyermekét a nem kötelező közösségi tevékenységektől.

A magyar családok döntő többsége számára nagy terhet jelentene az iskolák, illetve óvodák ismételt bezárása. Tíz háztartásból hét nem vagy legfeljebb csak rövid távon tudná megoldani az így kialakult helyzetet, további 6 százalék akár hosszabb távon is gondoskodni tudna a gyerekek elhelyezéséről, míg mindössze 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények leállítása nem okozna gondot számára.

A legrugalmasabban a 30 év alatti felnőttek tudnák kezelni gyerekeik esetleges kényszerű elhelyezését: a teljes érintett lakosságot jellemző 45 százalékkal szemben csak 28 százaléknak okozna komoly gondot az iskolabezárás, míg 39 százaléknak egyáltalán nem jelentene problémát. Hasonló mondható el a nagycsaládosokról is. A kutatás eredményei szerint minél nagyobb a háztartás, annál könnyebben kezelik a szülők/nagyszülők a gyerekek otthon maradását: a 6-7 fős családok közel fele (45 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem generálna nehéz helyzetet az őszi iskolabezárás.

A másik végletet a tehetősebb társadalmi rétegek (diplomás szellemi foglalkoztatottak és magas vásárlóerejűek) képviselik: 96 százalék nevezte megoldhatatlan problémának, és mindössze 4 százalék azok aránya, akik megoldást tudnának találni az esetleges kényszerhelyzetre.

Az egyes közigazgatási régiókat tekintve a Dunántúl, azon belül is kiemelten a legkisebb lakossággal bíró Dél- és Nyugat-Dunántúl családjai birkóznának meg nehezen az esetleges intézménybezárásokkal. Budapesten az országos átlaghoz képest alacsonyabb, 70 százalékos arány nyilatkozott úgy, hogy problémát jelentene a gyermekek elhelyezése, ha ismét szünetelne a hagyományos oktatás, míg az észak-magyarországi régióban ennél is jóval alacsonyabb, 57 százalékos érték volt mérhető.

Az iskolabezárások által legkritikusabban érintett háztartások 45 százaléka nem csak egy, de több kiskorúval is bír, és a gyermekek elhelyezésének problémája 78 százalékban kis vidéki városok vagy falvak lakóit érintené.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×