eur:
413.78
usd:
398.63
bux:
0
2024. december 19. csütörtök Viola
Erkély a Szabad György Irodaházban Budapesten, a Kossuth téren 2019. december 20-án. Az Országgyűlés új, kilencezer négyzetméteres irodaházát januárban adják át. A Szabad Györgyről, az első szabadon választott országgyűlés elnökéről elnevezett épület helyén eredetileg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének 1973-ban épült székháza (MTESZ) állt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Wachsler Tamás: a Kossuth tér átalakítása nem pártpolitikai döntés volt

A Steindl Imre-programot vezető építészmérnök az InfoRádió Aréna című műsorában részletes magyarázatot adott a Trianon-emlékmű egyes elemeire, és egy érdekes vizuális véletlent is elárult.

A 100 éves évforduló mellett a Kossuth téri összkép és az Országházra való rálátás megőrzése volt a fő szempont az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű tervezésekor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője.

"Tájépítészetileg rendbe akartuk tenni ezt a területet. Az, hogy a Kossuth téri elemeket használtuk, a tér részévé tette, csak a helyrajzi számban különbözik a kettő" – fogalmazott Wachsler Tamás, aki szerint két igény találkozott: a terület rendbetétele és a közelgő évforduló.

Kiemelte azt is, hogy

a föld alá süllyesztett emlékhely alapgondolata a történelmi Magyarország sírba szállása, de a nemzeti összetartozás feltámadása.

"Ez bevallottan része a történetnek. Amikor lefelé haladunk a rámpán, az ember figyelmét leköti a rengeteg, tizenkétezer településnév, amiben magam is mindig találok érdekeset." Hogy miért pont az 1913-as helységnév-összeírást vették alapul, arra azt mondta: "ez volt az utolsó, nem volt más választásunk."

Az emlékműben alul az öröklángot megkerülve már látszik a Kossuth tér fényessége és az Országház, lentről nézve olyan, mintha az Országházig vezetne a rámpa, ez ráadásul egy "akaraton kívüli vizuális trükk" – mondta a Steindl Imre-program vezetője.

Arról is beszélt, hogy a Kossuth tér és a Vértanúk tere átrendezésénél is az volt az alapelv, hogy visszaállítsák a tér 1944-es állapotát, ezért a Nagy Imre-szobornak jobb helye van a Jászai Mari téren, azt viszont tisztázta, hogy a szobrok rendezéséről nem politikai szempontok alapján határoztak a döntéshozók.

"Mivel országgyűlési döntés alapján a Vértanúk tere de facto a Kossuth tér részévé vált, jogos kérdés volt, hogy vajon akkor a '44-es állapotra vonatkozó országgyűlési döntést figyelembe kell-e venni. Ezt a kérdést én feltettem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, és azt a választ kaptam, hogy egyértelműen, így az 1945-ös szoborrombolás előtti állapotot kellett visszaállítani" – magyarázta.

A vértanúemlékműből, amely a Vértanúk terén korábban állt, semmi sem volt meg, fényképek alapján kellett dolgozni.

"Néhány fotóból, a számítógépes modellezés eszközét használva, jó kezű szobrászok munkája révén születhet pontos rekonstrukció. Ebben már van rutin, Elek Imre szobrász a Tisza-szobrot is rekonstruálta, hasonlóan kevés előkép alapján" – mondta Wachsler Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy a Nagy Imre-szobor eltávolítása miatt a mártír miniszterelnök unokája és sokan mások is tiltakoztak, azt mondta, ez ígaz, de a jogszabályalkotó egyértelműen fogalmaz,

egy szobor eltávolításához nem kell engedély, csak a felállításához.

"Varga Tamás, a Nagy Imre-szobor megalkotója intézte már az új helyszínen való felállítást. Ott a szobor sokkal jobban érvényesül, mint a bokrok között, a Vértanúk terén" – fogalmazott Wachsler Tamás.

Meggyőződése, a politika 1945-ben és utána "erőszakot tett" a Kossuth téren, és az, ami most történt, az erőszaktétel "visszaállítása", nem politikai és pártpolitikai szempontok vezették a döntéshozókat.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Rendkívüli változás körvonalazódik a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott, de a február végi választásokon újrainduló német kancellár külpolitikájában. Olaf Scholz az elmúlt három évben az amerikai elnök, Joe Biden legszorosabb európai szövetségese volt, nem titkolva, hogy neki szurkolt a novemberi elnökválasztáson. Most azonban fordult a kocka, és új szövetségesként már a hamarosan hivatalba lépő új elnökre, Donald Trumpra számít.

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Orosz közlések szerint csütörtökre virradóra Ukrajna masszív dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen. A védelmi minisztérium szerint összesen 84 ukrán drónt lőttek le, ebből 36-ot a Rosztovi terület fölött. A megye kormányzója bejelentette, hogy egy drón- és rakétatámadás miatt tűz ütött ki a Novosahtinszk olajfinomítóban. Ukrán közlés szerint szintén a Rosztovi területen támadás érte Oroszország egyik legnagyobb vegyi üzemét, ahol rakétahajtóanyagot, lőszerhozzávalókat és robbanóanyagokat gyártanak. A Reuters információi szerint az európai országok vezetői a háttérben már tárgyalnak arról, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás esetén nagy létszámú fegyveres csapatokat küldenének Ukrajnába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×