0 °C
A járvány lassú lefutásával párhuzamosan egyre erősödnek a pesszimista hangok és az aggodalmak a világban. A nemzetközi számok tanulsága szerint
a vírus okozta krízis, és a korábban soha nem látott új élethelyzet csak ideiglenesen volt képes összehozni az embereket,
és pozitív irányba mozdítani a mért országok hangulatindexét. Júliusban globális szinten a lakosság 39 százalék vallja, hogy jó irányban haladnak a dolgok országában (6 százalékpont csökkenés májushoz képest), míg nagyjából másfélszer ennyien gondolják (61 százalék), hogy rossz úton halad az emberiség.
Csakúgy, mint az elmúlt hónapokban, az egyes országok állampolgárainak hangulata nagy szórást mutat. A globális átlagot jelentősen meghaladó optimizmus Szaúd-Arábia után Malajziát, Ausztráliát, Indiát jellemzi, míg a másik végletet Chile és Dél-Afrika mellett számos európai ország, köztük Magyarország képviseli. A mérésbe bevont nemzetek közül mindössze
7 esetében javult a közhangulat, míg 16 országban romlottak az általános kilátások a jövőt illetően.
Általános félelmek közt első helyen a koronavírus áll: 27 országból 11 esetében foglalja el a képzeletbeli dobogó csúcsát. Ugyanakkor a vírussal is nyilvánvaló összefüggésben álló munkanélküliség mostanra hasonló veszélyt jelent globális szinten.
Magyarország a világátlagtól jelentősen eltérő képet mutat továbbra is, sőt még nagyobbra nyílt az olló a félelmeket illetően.
Az egészségügy problémái első helyen aggasztják a magyarokat (56 százalékos említéssel globális szinten a legmagasabb érték), de hasonló súllyal jelenik meg a kimutatásban a korrupció (54 százalék, szintén a legmagasabb érték a világon) és a szegénység is (49 százalék, harmadik legmagasabb érték Oroszországot és Kínát követően). A világot második helyen foglalkoztató
munkanélküliség a magyarok számára továbbra sem dobogós félelem
(26 százalékos említés, súlya nem változott az elmúlt hónapokban sem).
A világot legjobban aggasztó koronavírus júliusra már csak a hetedik legégetőbb veszély Magyarország állampolgárai számára (a 15 százalék a legalacsonyabb említési arány a mért 27 ország közül).
Az elmúlt 8 év értékeit tekintve megállapítható, hogy a magyarokat foglalkoztató legfontosabb problémák közül az egészségüggyel, a korrupcióval és a szegénységgel kapcsolatos aggodalmak súlya kezd kiegyenlítődni, míg a Covid-19 terjedésével párhuzamosan megugró munkanélküliségtől való félelem említése 30 százalék alatt stabilizálódni látszik.
