Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Kézfertőtlenítők és védőfelszerelések a koronavírussal érintett új betegek fogadására kialakított egyik osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. március 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Előrelépés történt a kórházak gazdálkodásában az Állami Számvevőszék szerint

Előrelépés történt a kórházak gazdálkodásában, a huszonnégy vizsgált intézményből tizenhat kialakította a gazdálkodásban rejlő kockázatok kezelésének módját és megteremtette a közpénzekkel és az állami vagyonnal való átlátható, elszámoltatható, felelős, korrupciótól védett gazdálkodás garanciális feltételeit 2017 után - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A közlemény szerint az ÁSZ az intézmények 2015-2017. közötti gazdálkodásának szabályozottságát, a beszámoló elkészítését, és annak leltárral való alátámasztottságát, valamint az előirányzatokkal való gazdálkodást ellenőrizte.

A vizsgálatból kiderült, hogy 2017-ben az ellenőrzött 24 egészségügyi intézményből 13 közepes, 11 pedig magas kockázatú volt. Az intézmények 2015-2017-ben az éves költségvetési beszámolóban szereplő mérlegtételek értékét nem támasztották alá leltárral, amelynek hiányában az éves költségvetési beszámoló nem mutatott megbízható és valós képet vagyoni helyzetükről, és a kötelezettségvállalásokról szóló nyilvántartás vezetésének hiányában nem teremtették meg a költségvetési előirányzatokkal való szabályszerű gazdálkodás és felhasználás alapvető feltételeit. Az ellenőrzött időszakban a belső kontrollrendszer szabályszerű kialakításáról pedig csak három intézmény - a Bajai Szent Rókus Kórház, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház és a Szakorvosi Rendelőintézet Szigetszentmiklós - gondoskodott - írták.

Kiemelték: a 24-ből 16 intézmény már az ellenőrzés közben javította a feltárt szabálytalanságokat, így csökkentek a pénzügyi és vagyongazdálkodásukban rejtő kockázatok 2017 után. A belső kontrollrendszeren belül a kontrollkörnyezetet kilenc, a kontrolltevékenységeket nyolc, az integrált kockázatkezelési rendszert hat intézmény alakította ki szabályszerűen. Továbbá előrelépés történt az előirányzatokkal való szabályszerű gazdálkodásért és a beszámolási kötelezettség szabályszerű teljesítéséért - tudatták.

A számvevőszék ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet, valamint a nyíregyházi székhelyű Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház magas kockázatú, mert továbbra is fennállnak a kockázatok a szabályszerű gazdálkodás feltételeinek kialakítása, a beszámoló leltárral való alátámasztottsága és az előirányzatokkal való gazdálkodás területén. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Sportegészségügyi Intézet és az esztergomi Vaszary Kolos Kórház gazdálkodása pedig továbbra is közepes kockázatú.

Az ÁSZ a nyolc intézmény vezetőjének javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×