Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Online nyelvvizsga: erre aztán senki nem számított

Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol már csaknem félezren vizsgáztak elektronikusan. Íme az első tapasztalatok az online megmérettetésről:

Magyarországon jelenleg négy vizsgaközpont rendelkezik engedéllyel online nyelvvizsgákhoz az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjától. A négyből három cég már megszervezte az első online vizsgákat.

Az iTolc-nál már csaknem 500-an tettek elektronikus vizsgát – tájékoztatta az InfoRádiót Egyed Bernadett ügyvezető igazgató, aki szerint az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, és

messze felülmúlták a nyelvvizsgaközpont várakozásait

szinte minden tekintetben.

Egyed Bernadett arra is kitért, minután a vizsgázók gépei eltérő specifikációval bírnak, ennek megfelelően igyekeztek megtervezni az online az számonkérés folyamatát. „Ahány vizsgázó, annyi különböző eszköz létezik, nekünk viszont egy és ugyanaz a szoftver áll rendelkezésünkre” – fogalmazott.

Hozzátette: a nyelvvizsgázóknak minden felmerülő technikai probléma megoldásában segítenek, és

próbavizsga lehetőséget is biztosítanak.

Így idejében kiderülhet, hogy rendben működik-e a telepített program, jól állította-e be a webkameráját és megfelelő szögben ül-e előtte a vizsgázó, és egyáltalán sikerült-e végigcsinálni a tesztet. Amennyiben pedig, ha valamilyen hibát, anomáliát észlelnek, még mindig 5-6 nap rendelkezésre áll ezek kiküszöbölése, hogy aztán az éles megmérettetésen a vizsgázó már komfortosan, mindenféle stressz nélkül vizsgázhasson – magyarázta a szakember.

A nyelvvizsgázók azonosítása is zökkenőmentes. Ennek során – tette hozzá Egyed Bernadett – a vizsgázónak egy szelfit, valamint két igazolványa egyeegy oldalának a fotóját kell csatolnia, amit az iTolc biztonsági csapata hasonlít össze. Amennyiben ezek alapján „bizonytalanság” merül föl a vizsgázó személyét illetően, egy további személyazonosításra alkalmas igazolványt is kérhetnek.

Az online nyelvvizsgán is hasonló feladatokat kell megoldania a tanulóknak, mint egy hagyományos vizsgán, ugyanakkor

a szóbeli egy kicsit másképp zajlik.

Az első feladat alkalmával két-három percben kell a vizsgázónak kifejtenie – négy irányítási szempont szerint – egy adott témát. Míg a második és harmadik feladat alkalmával egy adott szituációival kapcsolatban érkező kérdésre hang-, valamint egy videós helyzetbe kell belehelyezkedniük – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Az eredményt gyorsan, egy hét elteltével közlik a vizsgázókkal – tette hozzá az iTolc Nyelvvizsgaközpont ügyvezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×