INFORÁDIÓ 
2019. december 14. szombat
Szilárda

öröklés

házastárs

ptk

Az új Ptk. sokkal árnyaltabbá tette a házastárs öröklését

Az új Ptk. sokkal árnyaltabbá tette a házastárs öröklését

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése az öröklési jog területét, azon belül is a túlélő házastárs törvényes öröklésére vonatkozó szabályokat is átalakította.

Egészen 2014-ig, több mint ötven éven keresztül, a túlélő házastárs törvényes öröklés esetén minden fölött haszonélvezeti jogot örökölt, ez most nagyon megváltozott – hívta föl a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, miután az új Ptk. sokkal árnyaltabbá tette a túlélő házastárs öröklését.

Törvényi öröklésből kétféle létezik: van az általános szabályozású törvényes öröklés, és, ha nincs leszármazó, akkor nem feltétlenül, de szóba jöhet az ági öröklés. Az általános szabály az – folytatta a szakértő –, ha az örökhagyónak volt gyermeke, akkor az általa és házastársa által közösen lakott lakásra a túlélő fél haszonélvezeti jogot örököl, nem özvegyig, hanem holtig tartót, tehát újraházasodhat és akkor sem veszíti el a haszonélvezeti jogot, a tulajdonjogot pedig a gyerekek egyenlő arányban öröklik. Minden mást, nyaralót, hajót, autót, üzletrészt – sorolta a kamarai elnök –, a házastárs és a gyermekek egymás között egyenlő arányban örökölnek, magyarán az özvegy is egy gyermekrészt örököl.

Tehát két gyermek és egy túlélő házastárs esetében a közösen lakott lakást, vagy legalábbis az örökhagyó részét a két gyermek örökli, és az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga lesz, a bankbetét pedig hárman fogják örökölni fejenként egyenlő arányban – magyarázta a szakember.

A szülők is bekerültek a képbe

Abban az esetben, ha nincs leszármazó – nem csak gyerek – abban az esetben az örökhagyó házastársa a még élő szülőkkel együtt örököl – a lakást kizárólag az özvegy, de minden másnak a felét, míg a másik felét pedig a szülők öröklik, az egészhez viszonyított egynegyed-egynegyed arányban. Ha az örökhagyó halála előtt az egyik szülő, mondjuk az édesapja már meghalt, akkor az ő részét fele arányban örökli az édesanyja, és fele arányban a túlélő házastárs. Fontos hangsúlyozni – jelezte Tóth Árpád –, hogy nem lépnek be a képbe a testvérek, nincs képviseleti elv, hogy ők lesznek az örökösök. Hanem, ha az egyik szülő sem él az örökhagyó halálakor, akkor mindent a házastárs fog örökölni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke végezetül megjegyezte, nagy vita volt azon, hogy miért vezetik be a szülők öröklését, de végső soron méltányolható az a jogalkotói érvelés, hogy a szülők a támogatójukat veszítik el a gyermek halálával, így fontosnak tartotta azt, hogy kapjanak az örökhagyó örökrészéből. Mert feltételezte a jogalkotó, hogy ha a gyermek meghal, de van leszármazója, például az unoka támogatja majd a nagyszülőket, de amennyiben nincs leszármazója, nem feltétlenül várható el ez a túlélő házastárstól.

A teljes beszélgetés az InfoRádió november 7-i Paragrafus című magazinműsorában hangzott el, amelyet ide kattintva ér el.

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó hang

A túlélő házastárs öröklése – Tóth Ádám, Magyar Országos Közjegyzői Kamara
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018