A megyei közgyűlés nem írja felül az adott település polgármesterének és képviselő-testületének döntéseit, mivel más hatáskörökkel rendelkezik. A testületnek tagjaira a nem fővárosi és nem megyei jogú városok lakói szavazhattak. Feladatairól a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője beszélt az InfoRádiónak.
Magyarországon a rendszerváltás óta hagyomány, hogy a helyi önkormányzatok kétszintűek. Működnek egyrészt a települési önkormányzatok, sokan klasszikusan csak ezeket tartják önkormányzatoknak, ami nem pontos – fogalmazott Cservák Csaba alkotmányjogász –, és létezik a második szint, amely pedig a megyei önkormányzat.
A megyei önkormányzatok funkciói, valamint hatáskörei az elmúlt években némiképp átstrukturálódtak. Bár nem jó szó rá, hogy szűkültek – jegyezte meg az egyetmi docens –, néhány jogosítványt mégis a helyi önkormányzatok kaptak meg, míg számos hatáskört pedig a központi közigazgatás, például az oktatásigazgatás.
Mindezek ellenére továbbra is komoly hatáskörük van az önkormányzatoknak – húzta alá a szakértő. Az önkormányzatiságról szóló 2011. évi törvény ezt abban az érdemben definiálja, hogy a megyei önkormányzatoknak elsősorban
területrendezési és -fejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatai, illetve hatáskörei vannak.
Az említett hatáskörök azonban nem írják fölül a klasszikus értelemben vett települési önkormányzatok hatásköreit, ilyen jellegű hierarchia nincs közöttük – magyarázta a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. Arról pedig, hogy ne alakuljon ki ellentmondás, a törvényhozó hatalomnak kell gondoskodnia. Vannak olyan kérdéskörök, amelyek törvényi, vagy központi, illetve kormányrendeleti szinten célszerű rögzíteni, míg másokat önkormányzati szinten, amiket részletesen szabályozzák az egyes normák, törvények és rendeletek, hogy milyen kérdéskör melyik szinthez tartozik Magyarországon, tette hozzá Cservák Csaba.
Természetesen a megyei önkormányzatok is
befolyással vannak a települések lakóira,
hiszen egyes támogatási források felhasználásáról is döntenek az említett testületek. Például az európai uniós, vagy kormányzati támogatásokat szétosztó grémiumok kikérik a megyei önkormányzatok véleményét, de ezekben delegáltként részt is vehetnek a megyei önkormányzatok képviselői.
Valamint legitimációs szempontból is nagyon fontos a megyék szerepe, jegyezte meg végezetül. Hiszen, miután arányos listás módon választják a megyei önkormányzatok vezető testületét, ezért
ez a leginkább legitim, és a leginkább leképezi a választópolgárok akaratát.
Ebből a szempontból is nagyon fontos képviselői a választópolgároknak a megyei önkormányzati képviselők, mutatott rá az alkotmányjogász.
Az önkormányzati választásokról szóló valamennyi cikkünket megtalálja ITT.
Tbilisziben döntetlent hozott a csoport első mai mérkőzése a georgiaiak és az ukránok között, így a magyar csapat sokat javíthat pozícióján Belfastban. Az ellenfél Észak-Írország, a Nemzetek Ligája B-divíziójában.
A Gránit Guru segítségével az ügyfelek párbeszédes formában nemcsak egyes banki ügyeiket intézhetik a Gránit appban, hanem saját tranzakcióikról és pénzügyeikről is kérdezhetnek.
Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.