Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Magyar katonák Litvániában a siauliai repülőbázison 2019. augusztus 13-án. A Magyar Honvédség május 2-án hivatalosan is átvette a három balti állam légterének védelmét ellátó baltikumi légi rendészeti, Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot. Ez a második alkalom, hogy a térségben magyar Gripen vadászgépek állnak készültségben.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Régi-új feladatot kap a NATO-tól Magyarország 2022-ben

Vissza kell menni a baltikumba, oda, ahol most is van csaknem 100 magyar katona.

Ismét Magyarország adja 2022-től a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét - közölte Szijjártó Péter az MTI-vel kedden a litvániai Siauliai légi bázisról telefonon.

A külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból tartózkodott a támaszponton, hogy idén májustól augusztus végéig Magyarország látja el a balti légtér védelmét. A küldetésben 92 magyar katona, köztük 7 pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot.

A három balti országnak - Észtországnak, Lettországnak és Litvániának - nincs önálló légiereje, ezért légterületüket rendszeresen a NATO-tagországok légiereje védi.

Szijjártó Péter elmondta: "Akárhol járunk a világban, ahol magyarok vállalnak szerepet nemzetközi missziókban, a helyiek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyar honvédek teljesítményéről".

Litvániában Linas Linkevicius külügyminiszter és Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszter személyesen mondott köszönetet a magyar katonáknak a védelmi misszió teljesítéséért.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy

jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban, a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ kötelékében.

Ezt a létszámot az elkövetkező hónapokban Koszovóban 130, Afganisztánban 70 fővel növelik meg a NATO-erőkben, emellett az ENSZ libanoni missziójába 60 magyar katonát küldenek.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, megbízható szövetségesként már az idén teljesítette azt a NATO-elvárást, hogy a honvédelmi költségvetés 20 százalékát fejlesztésekre fordítsa, és a 2024-es határidő előtt el fogja érni azt is, hogy

a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra költse.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a litvániai bázison szolgálatot teljesítő 92 katona kiválóan tette dolgát az elmúlt négy hónapban. A hét pilóta összesen 43 éles riasztásban vett részt, mindegyik esetben sikeresen megvédték a balti országok légterét, szuverenitását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO továbbra is a legsikeresebb és a legerősebb szövetség legyen a világban.

A magyar pilóták 456 órát töltöttek a levegőben négy hónap alatt.

A miniszter bejelentette: döntés született arról, hogy 2022-ben a magyar katonák és a Gripenek visszatérnek Litvániába, és abban az évben - szeptembertől négy hónapig - újra Magyarország adja a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×