Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
A balesetben részes, Magyarországra visszatérő Viking Sigyn szállodahajó a visegrádi hajóállomáson  2019. június 10-én. A hajó május 29-én ütközött össze a Hableány sétahajóval, amely felborult, majd elsüllyedt a Margit hídnál. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították. A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
Nyitókép: Cseke Csilla

Hableány-katasztrófa: kiszivárgott a Viking Sigyn kapitányának vallomása

Az ukrán kapitány nem tud elszámolni öt és fél perccel, amikor tudomást sem vett a Hableány közelségéről.

Kiszivárgott a május 29-i dunai hajóbalesetben részes szállodahajó, a Viking Sigyn ukrán kapitányának a vallomása. A Ripost által egy szakértői véleményből idézett vallomásrészlet szerint Jurij C. azt mondta, "a balesetben érintett hajót egy darabig láttam. Jobb oldalról előzött minket (…) A kis hajó 5-6 méterre volt tőlünk. Ez nagyon közeli távolság. A kishajót a fentiek után nem figyeltem, ekkor láttam utoljára a hajót.

Ezt követően nem figyeltem, mert a hidat figyeltem, hogy rendben átmenjünk alatta.”

A kapitány tehát nem észlelte a sétahajót, amelyet a Margit híd nyílásában a hajójával letarolt, a balesetben 28 ember halt meg, egy holttestet még mindig keres a rendőrség.

A Margit híd a nehezen hajózható hidak közé tartozik, két hajó csak szűkösen fér át egyszerre a pillér alatt. A kapitány, noha korábban látta a Hableányt, és a műszerek is jelezték a közelségét, csak a manőverre figyelt, és észre sem vette az ütközést. A hatalmas szállodahajó pillanatok alatt maga alá gyűrte a városnéző járművet, amely másodpercek alatt elsüllyedt, és csak majdnem kéthetes megfeszített munkával tudták a felszínre hozni.

A lap által megkérdezett hajózási szakértők szerint nem mondott igazat az ukrán kapitány. A szakértői jelentés szerint ugyanis a Hableány az elmondottnál korábban, még a Parlamentnél előzte meg a Vikinget, ráadásul nem a jobb, hanem a bal oldalról. Mire a Margit hídhoz értek, a szállodahajó már gyorsított, a Hableány pedig lassított, az ukrán kormányos azonban nem értesítette előzési szándékáról a Hableány kapitányát.

A szakértői jelentés szerint nem világos,

miért nem érzékelte a Viking az utolérés három perce alatt a Hableányt, majd később abban a két és fél percben sem, ameddig egymás mellett haladtak és érintkeztek.

Tovább súlyosbítja Jurij C. mulasztását, hogy hiába kezdték meg a matrózok a vízbe kerültek mentését, ő sem a NAVINFO-nak, sem a többi hajónak nem jelezte a vészhelyzetet. Nem a Sigyn kormányosa volt az egyetlen, aki hibázott a balesetnél: a mögöttük haladó testvérhajó, a Viking Idun vezetője is hibát követett el, ugyanis az „ember a vízben” riasztás után ki kellett volna húzódnia és szintén riadót fújnia, ám ezt elmulasztotta.

A Hableány-katasztrófáról minden cikkünk itt olvasható.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×