Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
309.96
bux:
151742.9
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Daruval rakodják az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemeket az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

György László: tudjunk Oroszországon kívülről is energiát importálni!

2030-ra szén-dioxid-mentes lehet a magyar villamosenergia-termelés 80 százaléka - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki ígéri, az MTA-ról leválasztott kutatóintézetekre teljesítményfinanszírozás vár.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarországon a magyar villamosenergia 80 százalékát szén-dioxid-mentesen állítsák elő - nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az energiafüggetlenséget nem azonnal, hanem lépésenként lehet elérni - mondta György László, aki annak a fontosságát is hangsúlyozta, hogy legyen több forrás, ahonnan importálni lehet villamosenergiát és egyéb energiahordozókat.

"Gondolok itt elsősorban a földgázra, ráadásul nagyon fontos, hogy biztonságos legyen az energiaellátásunk, és ne legyünk egy forrás felé kiszolgáltatva, ezért építjük a határkeresztező kapacitásainkat, hogy

ne csak Kelet-Közép-Európából, hanem egész Európából egy egységes energiarendszert hozzunk létre mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében,

hogy tudjunk Oroszországon kívül más irányokból is importálni."

György László azt mondta: klímasemleges energiapolitikát nukleáris kapacitás nélkül nem lehet megvalósítani.

"Mi úgy tesszük ezt még környezetbarátabbá, hogy ott van nekünk a szegedi lézerközpont, speciális lézerekkel lehet kísérletezni azon, hogy

hogyan lehet a nukleáris hulladék felezési idejét ezredrészére csökkenteni.

Gérard Moreau francia Nobel-díjas fizikus Magyarországon fog ezen dolgozni."

Így a nukleáris hulladék nem 1000 év alatt, hanem egy év alatt semmisül meg – tette hozzá az államtitkár.

György László arról is beszélt az Arénában, hogy fenntarthatóbbá tenné a vízgazdálkodás a kormány. Mind fogalmazott " a legfontosabb az, hogy csak annyi vizet használjunk el, amennyit szükséges. A mai modern mezőgazdasági technológiákkal, műholdas technológiákkal, szenzorokkal pontosan meg tudjuk határozni, hol, mennyi vízre van szükség."

Az államtitkár hozzátette: ez azt jelenti, hogy

a slagos locsolást le kell állítani.

György László a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott kutatóintézetekről is beszélt; a teljesítmény alapján változhat a nekik adott forrás, "ahogyan az több nyugat-európai országban is működik".

Az akadémiai rendszer átalakításával a kormány egyik célja az, hogy a kutatóintézeteket közelebb vigye az egyetemekhez, az egyetemeket pedig a gazdaság szereplőihez,

– hangsúlyozta György László.

"Egyetemi múltammal és jelenemmel mondhatom, saját hazámról, házamról beszélek, hogy az egyetemi rendszer nagyon elefántcsonttoronyba zártan működik Magyarországon a világ többi részéhez viszonyítva. Megnéztük, hogy hogyan működnek a világban a legjobb egyetemek, a Harvard, az MIT... azt láttuk, hogy fantasztikus, de ennyi pénzünk nekünk nincs. Aztán azt mondtuk, nézzük meg, hogy akik az elmúlt 10-15 évben a világ élvonalába kerültek, mit csináltak. Ilyenek a katalánok, a finnek, az izraeliek, a hollandok, és azt láttuk, hogy

közelebb húzták az egyetemeket a gazdaság szereplőihez, a szereplők igényeit becsatornázták az egyetemi működésbe. Ez nem rontott a tudományosságon, hanem segített a kutatóknak olyan dolgokon gondolkodni, amiknek van piaci relevanciájuk."

Kiemelte azt is: 2010 óta a pedagógusok bére emelkedett Magyarországon.

"Az OECD végez kutatásokat arra vonatkozóan, mekkora a pedagógus- és a diplomás átlagbér közötti különbség, minden országban alacsonyabb a pedagógusbér, 75-80 százalék körül mozog. Magyarországon 2010-ben 50 százalék volt, ezt a pedagógus-béremeléssel sikerült 70 százalék közelébe feltornászni. Azóta az olló természetesen megint nyílt, de az a stratégiánk, hogy az oktatási rendszerben a tanár a legfontosabb."

Szerinte

három dolgon múlik az iskolarendszer sikeressége: a tanárok minőségén, módszertani felkészültségén és hogy "társadalmi, családi háttértől függetlenül tudunk-e mindenkinek egyenlő esélyt biztosítani".

Ez utóbbira az ITM és az Emmi meghirdette a Tanítsunk Magyarországért Programot, amely szeptembertől 300 mentorral és 1200 mentorált hetedikes diákkal 56 településen beindul.

Az államtitkár hozzátette: a korábbi évekhez képest ma már magasabb pontszámmal veszik fel a diákokat a tanári szakra, kisebb a pályaelhagyók aránya is.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Tisza-kormány: Orbán Anita feljelentést tett a lélegeztetőgép-ügyben, Magyar Péter keményen üzent az előző rendszer haszonélvezőinek

Tisza-kormány: Orbán Anita feljelentést tett a lélegeztetőgép-ügyben, Magyar Péter keményen üzent az előző rendszer haszonélvezőinek

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×