INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 24. szombat
Bertalan

györgy lászló

aréna

innovációs és technológiai minisztérium

Sassnitz-Mukran, 2016. december 6. Daruval rakodják az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemeket az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)

György László: tudjunk Oroszországon kívülről is energiát importálni!

InfoRádió

2030-ra szén-dioxid-mentes lehet a magyar villamosenergia-termelés 80 százaléka - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki ígéri, az MTA-ról leválasztott kutatóintézetekre teljesítményfinanszírozás vár.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarországon a magyar villamosenergia 80 százalékát szén-dioxid-mentesen állítsák elő - nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az energiafüggetlenséget nem azonnal, hanem lépésenként lehet elérni - mondta György László, aki annak a fontosságát is hangsúlyozta, hogy legyen több forrás, ahonnan importálni lehet villamosenergiát és egyéb energiahordozókat.

"Gondolok itt elsősorban a földgázra, ráadásul nagyon fontos, hogy biztonságos legyen az energiaellátásunk, és ne legyünk egy forrás felé kiszolgáltatva, ezért építjük a határkeresztező kapacitásainkat, hogy

ne csak Kelet-Közép-Európából, hanem egész Európából egy egységes energiarendszert hozzunk létre mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében,

hogy tudjunk Oroszországon kívül más irányokból is importálni."

György László azt mondta: klímasemleges energiapolitikát nukleáris kapacitás nélkül nem lehet megvalósítani.

"Mi úgy tesszük ezt még környezetbarátabbá, hogy ott van nekünk a szegedi lézerközpont, speciális lézerekkel lehet kísérletezni azon, hogy

hogyan lehet a nukleáris hulladék felezési idejét ezredrészére csökkenteni.

Gérard Moreau francia Nobel-díjas fizikus Magyarországon fog ezen dolgozni."

Így a nukleáris hulladék nem 1000 év alatt, hanem egy év alatt semmisül meg – tette hozzá az államtitkár.

György László arról is beszélt az Arénában, hogy fenntarthatóbbá tenné a vízgazdálkodás a kormány. Mind fogalmazott " a legfontosabb az, hogy csak annyi vizet használjunk el, amennyit szükséges. A mai modern mezőgazdasági technológiákkal, műholdas technológiákkal, szenzorokkal pontosan meg tudjuk határozni, hol, mennyi vízre van szükség."

Az államtitkár hozzátette: ez azt jelenti, hogy

a slagos locsolást le kell állítani.

György László a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott kutatóintézetekről is beszélt; a teljesítmény alapján változhat a nekik adott forrás, "ahogyan az több nyugat-európai országban is működik".

Az akadémiai rendszer átalakításával a kormány egyik célja az, hogy a kutatóintézeteket közelebb vigye az egyetemekhez, az egyetemeket pedig a gazdaság szereplőihez,

– hangsúlyozta György László.

"Egyetemi múltammal és jelenemmel mondhatom, saját hazámról, házamról beszélek, hogy az egyetemi rendszer nagyon elefántcsonttoronyba zártan működik Magyarországon a világ többi részéhez viszonyítva. Megnéztük, hogy hogyan működnek a világban a legjobb egyetemek, a Harvard, az MIT... azt láttuk, hogy fantasztikus, de ennyi pénzünk nekünk nincs. Aztán azt mondtuk, nézzük meg, hogy akik az elmúlt 10-15 évben a világ élvonalába kerültek, mit csináltak. Ilyenek a katalánok, a finnek, az izraeliek, a hollandok, és azt láttuk, hogy

közelebb húzták az egyetemeket a gazdaság szereplőihez, a szereplők igényeit becsatornázták az egyetemi működésbe. Ez nem rontott a tudományosságon, hanem segített a kutatóknak olyan dolgokon gondolkodni, amiknek van piaci relevanciájuk."

Kiemelte azt is: 2010 óta a pedagógusok bére emelkedett Magyarországon.

"Az OECD végez kutatásokat arra vonatkozóan, mekkora a pedagógus- és a diplomás átlagbér közötti különbség, minden országban alacsonyabb a pedagógusbér, 75-80 százalék körül mozog. Magyarországon 2010-ben 50 százalék volt, ezt a pedagógus-béremeléssel sikerült 70 százalék közelébe feltornászni. Azóta az olló természetesen megint nyílt, de az a stratégiánk, hogy az oktatási rendszerben a tanár a legfontosabb."

Szerinte

három dolgon múlik az iskolarendszer sikeressége: a tanárok minőségén, módszertani felkészültségén és hogy "társadalmi, családi háttértől függetlenül tudunk-e mindenkinek egyenlő esélyt biztosítani".

Ez utóbbira az ITM és az Emmi meghirdette a Tanítsunk Magyarországért Programot, amely szeptembertől 300 mentorral és 1200 mentorált hetedikes diákkal 56 településen beindul.

Az államtitkár hozzátette: a korábbi évekhez képest ma már magasabb pontszámmal veszik fel a diákokat a tanári szakra, kisebb a pályaelhagyók aránya is.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.

Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Kapcsolódó hang

György László - Aréna, 1. rész
 


György László - Aréna, 2. rész
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018