Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.88
bux:
142941.49
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: BVOP

Szabadulásra várnak a tényleges életfogytiglanra ítélt magyar rabok

Egy korábbi törvénymódosítás miatt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésüket töltőket kiengedhetik-e negyven év raboskodás után. Két évig azonban még nem lesz ilyen.

Összesen ötvennyolc olyan el­­ítélt van Magyarországon, akit tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. Közülük huszonhatan Szegeden ülnek – írja a Délmagyar a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján. 2014 óta a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés sem jelenti feltétlenül azt, hogy az elítélt a börtönben fog meghalni: a kötelező kegyelmi eljárásban annak, aki már negyven éve ül börtönben, mindenképpen felül kell vizsgálni a büntetését.

A börtön értesíti az igazságügyért felelős minisztert, aki

  • beszerzi az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
  • a biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
  • az elítéltről készült értékelő véleményt,
  • a fegyelmi iratokat.

Összeül az öttagú kegyelmi bizottság, amelyik megnézi, hogy a rab törvénytisztelő lesz-e, ha kiengedik, de megvizsgálják a családi körülményeit is. A bizottság ezután kiad egy állásfoglalást, amit elküldenek az igazságügyért fe­­lelős miniszternek, aki pedig a köztársasági elnöknek továbbítja. Ha a köztársasági elnök ke­­gyelmet ad, akkor a rab szabadul, ha nem, akkor két év múlva újra lefolytatják az eljárást.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint két évig biztosan nem lesz ilyen eljárás, mert nincs olyan rab, aki 40 éve börtönben lenne.

Mivel a tényleges életfogytig tar­tó szabadságvesztés csak 1999 márciusában lépett életbe, rövidesen kiszabadulhat a börtönből néhány olyan gyilkos, akit még a TÉSZ hatálybalépése előtt ítéltek el. Az ő ügyüket két­­évente mindenképpen felül kell vizsgálni.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak jövőre a közfoglalkoztatók, a Tisza-kormány által közzétett 2027-es országos ellenőrzési terv ugyanis kimondja, hogy egy dolgozót csak egyszer lehet beszámítani az éves ellenőrzési arányba. A Szociális és Családügyi Minisztérium dokumentuma megtartja a korábbi 10 és 20 százalékos küszöböket, de pontosabban előírja, hogyan kell a kormányhivataloknak követniük a támogatások útját, így lezárva sok kiskaput és joghézagot. Az ellenőrök azt is vizsgálják majd, hogy ki és mire használja a támogatásból vett gépeket, mennyi áru van ténylegesen a raktárban, és visszaforgatták-e az értékesítésből származó bevételt. A minisztérium azt kéri, hogy a hivatalok lehetőleg még a programok futása alatt ellenőrizzenek, amikor a hibák még javíthatók. A szigorítás oka, hogy például 2025-ben a 3569 ellenőrzés során feltüntetett 33 088 főből nem derült ki, hány különböző embert vizsgáltak valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×