21 °C
Összesen ötvennyolc olyan elítélt van Magyarországon, akit tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. Közülük huszonhatan Szegeden ülnek – írja a Délmagyar a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján. 2014 óta a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés sem jelenti feltétlenül azt, hogy az elítélt a börtönben fog meghalni: a kötelező kegyelmi eljárásban annak, aki már negyven éve ül börtönben, mindenképpen felül kell vizsgálni a büntetését.
A börtön értesíti az igazságügyért felelős minisztert, aki
- beszerzi az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
- a biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
- az elítéltről készült értékelő véleményt,
- a fegyelmi iratokat.
Összeül az öttagú kegyelmi bizottság, amelyik megnézi, hogy a rab törvénytisztelő lesz-e, ha kiengedik, de megvizsgálják a családi körülményeit is. A bizottság ezután kiad egy állásfoglalást, amit elküldenek az igazságügyért felelős miniszternek, aki pedig a köztársasági elnöknek továbbítja. Ha a köztársasági elnök kegyelmet ad, akkor a rab szabadul, ha nem, akkor két év múlva újra lefolytatják az eljárást.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint két évig biztosan nem lesz ilyen eljárás, mert nincs olyan rab, aki 40 éve börtönben lenne.
Mivel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak 1999 márciusában lépett életbe, rövidesen kiszabadulhat a börtönből néhány olyan gyilkos, akit még a TÉSZ hatálybalépése előtt ítéltek el. Az ő ügyüket kétévente mindenképpen felül kell vizsgálni.
