Infostart.hu
eur:
354.38
usd:
306.11
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő beszédet mond az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulós rendezvénysorozatához kapcsolódóan megtartott tudományos konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a fővárosi VIII. kerületi Ludovika téren 2016. szeptember 16-án. A tanácskozás témája: az államszervezet és az államiság az Alaptörvényben.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Szájer József: Európa politikai, gazdasági, lelki és demográfiai válságban van

Szájer József szerint egyre többen követik Európában a magyar modellt. Úgy látja, a hagyományos nyugati politizálás alapjai felbomlóban vannak: az uniót többé nem lehet elitista módon, az emberek megkérdezése nélkül irányítani. A nemzetállamok és azokkal együtt az Európai Tanács szerepe megerősödik a május 26-i európai parlamenti választás – vélekedett az InfoRádióban a Fidesz EP-képviselője.

„Új utakra, új válaszokra és merész döntésekre van szükség, mert Európa politikai, gazdasági, lelki és demográfiai válságban van” – írja Szájer József most megjelent, Ne bántsd a magyart! című könyvében. A Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: ezek párhuzamos krízisek. Bár a demográfiai válságot elismerik, az intézkedésekből mégis hiányzik a tudatosság, mások pedig azt mondják, nem érdemes vele foglalkozni, hiszen a krízist megoldja a bevándorlás – vélekedett.

Az Európai Unió ügyét nem lehet elitprojektként folytatni, abba egyre inkább be kell vonni az embereket

– jelentette ki Szájer József. A politikus úgy véli, ennek része annak eldöntése is, hogy erős nemzetállamok vagy erős brüsszeli központ legyen-e. Arról beszélt, hogy felbomlóban a hagyományos európai politizálás alapjai, részben azért is, mert annak gazdasági feltételi hiányoznak, az unió versenyképessége csökken.

Hozzátette: Európa versenyképessége csökken, versenytársai erősödnek. „Az egyes tagországokban instabilitás van politikai értelemben, nehéz vezetni őket, rengeteg kis pártból álló koalíciók vezetnek olyan országokat is, ahol hagyományosan nem ez volt a gyakorlat” – fogalmazott.

Szájer József szerint Magyarországon létrehoztak egy modellt, amelyet többen követendőnek tartanak.

Bár ezt – elmondása szerint – nem akarják ráerőltetni másokra. Kijelentette: a politika nem zárt ajtók mögött zajlik, a fontos kérdésekben a polgárokat is meg kell kérdezni.

„Vége annak az időszaknak, hogy az Európai Uniót elit projektként kezeljük, és ennek része az a vita is, hogy az erős nemzetállamokra vagy egy erős brüsszeli centrumra épülő Európában hiszünk” – fogalmazott Szájer József.

Hatalmi átrendeződés az unióban?

Az eddigi gyakorlat szerint nem lehet német az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is – mondta az EP-képviselő. Ez – szerinte – a németeknek is érdeke, ügyeltek rá, hogy ne nagyon tolják előre magukat.

„Úgy működtetik az Európai Uniót, hogy az az ő érdekeiket szolgálja, de a legkevésbé tűnjön úgy, hogy Németország nagyon ráül ezekre az ügyekre”

– fogalmazott.

Az sem valószínű, hogy a tanács elnöke újra lengyel lesz – folytatta elemzését Szájer József, hozzátéve: ez az erőviszonyokon is múlik. Mint mondta: az ország jelenlegi kormánya nem „kedvence” az „európai főáramnak”, az állam viszont jelentős befolyással bír, így „nem lehet kielégítetlenül hagyni”.

A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy az Európai Tanács szerepe megerősödhet a május 26-i EP-választás után, amikor is – szerinte – a nemzeti elem kerül előtérbe. „Demokratikus háttere tulajdonképpen mégiscsak ennek van” – fogalmazott.

A tanácsban ugyanis a bizottsággal ellentétben olyan politikai vezetők ülnek, akiket a polgárok közvetlenül megválasztottak a hazájukban - mutatott rá Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×