Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Nyitókép: Pixabay.com

Már több ezren jelezték, hogy a külképviseleteken szeretnének szavazni

Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni.

Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén - nagykövetségén és konzulátusán - szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott - az időeltolódás miatt - május 25-én, szombaton lesz a szavazás.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában.

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. 2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×