eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az aszály miatt kiszáradt búzaföld Orosháza határában, ahol a 2011-ben lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. A vetést és az őszi növénykultúrák kelését is egyaránt nehezíti a szárazság.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Katasztrofális helyzetbe kerülhet a magyar gabonatermesztés

Az egész országban komoly csapadékhiány alakult ki. Az elmúlt három hónapban átlagban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint amennyi szokott. A tavaszi búzát már el kellett volna vetni, de a szárazság a vetést és az őszi növénykultúrák kelését is nehezíti.

Ha két héten belül nem hullik jelentős mennyiségű csapadék, katasztrofális helyzetbe kerül a magyar gabonatermelés - mondta az InfoRádiónak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Petőházi Tamás emlékeztetett arra, hogy nemcsak az elmúlt három hónapban hullott a megszokottnál sokkal kevesebb csapadék, hanem már a télbe is úgy ment bele az ország, hogy a kívánatosnál kevesebb csapadék volt a talajban.

A szakember szerint elmondható, hogy országosan körülbelül 100 mm csapadék hiányzik a talajból.

Arra a felvetésre, hogy az őszi búzának mélyebbre nyúlik a gyökere, jobban bírja az aszályos időt, a szakember elmondta, hogy ilyen fiatal - októberben, novemberben kikelt - növényeknek még nincs mélyen a gyökere, ráadásul nem csak a talaj felső rétegében van vízhiány, hanem az alsó rétegekben is.

Petőházi Tamás arról is beszélt, hogy a tavaszi búzát már el kellett volna vetni, de elgondolkodtató, hogy ilyen száraz talajba szabad-e vetni.

A szakember szerint az is kérdés, hogy ilyenkor, amikor nincs csapadék a talajban, szabad-e trágyázni, hiszen a trágyának fel kell oldódni a talajban, a növény csak úgy tudja felvenni, tehát kérdéses, hogy tud-e a trágya hasznosulni.

Ha két héten belül ez nem rendeződik, akkor katasztrofális helyzet is kialakulhat a magyar kalászosoknál. Magyarországon nagyon komoly öntözésfejlesztési tervek vannak, ennek első lépései már meg is valósultak. Ugyanakkor Magyarországon 2 millió 900 ezer hektárnyi szántóföld van, de ebből jelenleg csak 80 ezer hektáron öntöznek.

Ha a kormány tervei megvalósulnak, akkor nagyon rövid időn belül 300 ezen hektárra emelkedhet az öntözhető terület nagysága. A cél az, hogy 800 ezer, egymillió hektáron lehessen öntözni 10-15 év múlva. Hozzátette, nem biztos, hogy kalászos gabonát kell termeszteni.

A gazdák kérik, hozzák előbbre az öntözési szezont

Közben Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti országos osztályának elnöke a Magyar Nemzetnek egyebek között elmondta, egyetért a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azon kezdeményezésével, hogy az öntözési szezont két héttel hozzák előrébb. A FruitVeB a gazdák nevében a napokban fordult ezzel a kéréssel Nagy István agrárminiszterhez. Mint írták, az intézkedés kiemelten fontos lenne, mivel elkezdődik a zöldborsó, mák, olajretek, spenót vetése, de hamarosan vetni kell a vöröshagymát, a gyökérzöldségféléket is.

A rendkívüli aszály ­miatt kelesztő öntözés nélkül nincs esély arra, hogy a földbe került vetőmagok kikeljenek.

Mivel az öntözési idény hivatalosan csak április 15-én indul, a legtöbb vízgazdasági társulás nem vagy csak támogatás nélkül hajlandó öntözővizet biztosítani.

Nem temetik a kajsziszezont

Mártonffy Béla elmondta, hogy teljes virágzásban van a kajszibarack, a fagyérzékeny gyümölcs mínusz öt, mínusz hat Celsius-fokig ugyanakkor kevésbé érzékeny.

Rézhidrátos tavaszi lemosó permetezés gyümölcsfák védelmére. A vontatott permetező gép 1 hektárra 2000 liter vegyszert juttat ki.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Rézhidrátos tavaszi lemosó permetezés gyümölcsfák védelmére. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Mint mondta, abban az esetben, ha a virágok 15-20 százaléka megmarad, a kajszibarackszezon megmenekül.

Mint fogalmazott,

nem temetik az idei szezont, habár következik még néhány hideg, fagyos éjszaka.

A szakember arról is beszélt, hogy egyre több helyen fejeződnek be a kertészeti fejlesztések. Ezeknek a beruházásoknak (elsősorban a magasabb technológiának) köszönhetően nagyobb lesz a hazai zöldség- és gyümölcskínálat, ezzel pedig csökken az import és az export, ami kedvezően hat az ágazatra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×