A lap kiemeli: az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint tisztább helyzetet teremt a várólistáknál az április elsejétől bevezetendő intézkedéscsomag. Eszerint

különbséget tesznek a váró- és az úgynevezett előjegyzési lista között.

Az utóbbin azok szerepelnek majd, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban.

Az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem engedi programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás.

Ha a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást, írásban kell erről nyilatkoznia.

Ezeket az eseteket az orvosnak át kell vezetnie az előjegyzési listára. Ha a beteg nem jelenne meg a műtétjére, hét napon belül újabb időpontot kell kapnia az intézménytől. Amennyiben az operációt azért sorolják későbbre, mert nincs műthető állapotban a beteg, ezt az orvosnak írásban indokolnia kell. És amint lehetséges, el kell végeznie a beavatkozást. Viszont, ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizeti ki az ellátást, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra meg is bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban nem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.

Az egészségpénztár naponta küld a szolgáltatóknak hibalistát.

Ha nem végzik el a szükséges javításokat az országos várólista rendszerben a pénztár a tizedik munkanapon megbünteti az intézményt. Számítások szerint a bírságolás – ha már korábban is alkalmazták volna – a betegek 64 százalékának ellátását javította volna.

A legtöbb visszásságot a nőgyógyászati-, a mandula-, a szürkehályog-, a csípő- és a térprotézis műtétekre várók listára vételénél találta a finanszírozó.