A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) felkéri az Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének - többek között ezt tartalmazza a fórum budapesti plenáris ülésén pénteken elfogadott zárónyilatkozat.

A dokumentumban a résztvevők felkérik a kormányt és az Országgyűlést, hozza meg a hatáskörébe tartozó mindazon döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzet méltóképpen emlékezhessen a trianoni tragédiára, tiszteleghessen száz év egymást követő magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt annak érdekében, hogy ezen emlékév által is erőt meríthessen önazonossága jövőbeni megőrzéséhez.

A KMKF felkéri az állandó bizottságot, kezdje meg azon előkészületeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2020-ban esedékes plenáris ülésen - majd azt követően ismétlődően - a fórum elfogadhassa a magyar nemzetrészek önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét számba vevő jelentését 2019-re - valamint folyamatosan az ezt követő esztendőkre - vonatkozóan.

Kitértek arra is: egy erős Kárpát-medencei EP-képviselet napirenden tudja tartani Brüsszelben a Kárpát-medencei magyar közösségek számára fontos témákat. A KMKF egyöntetű támogatásáról biztosítja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A kezdeményezés csakis egy erős Kárpát-medencei magyar összefogással lehet sikeres - írták.

A KMKF elfogadhatatlannak, az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak korlátozását. Kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, anyanyelvéhez és a hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási és nyelvhasználati jogainak védelmében.

A dokumentum szerint a KMKF megerősíti meggyőződését, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának záloga a lehető legszélesebb körű önrendelkezés kivívása.

A fórum örömét fejezi ki, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében számos településen sikeresen valósultak meg a program céljai, és üdvözli, hogy a program folytatódik. Javasolja a támogatások eredményeinek nyomon követését is.

A KMKF üdvözli Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását, amely történelmi esemény lesz nemcsak az erdélyi, hanem a Kárpát-medencei magyarság számára is, és szorgalmazza a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.

Kövér László: újszerű hadviselés zajlik

Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben "az alávetésre és kifosztásra szánt" Európa ellen újszerű, 21. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni.

Kövér László a fórum plenáris ülésén kiemelte: az újszerű hadviselés célja az európai közösség természetes identitásának felszámolása, aminek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni érdekeiket sem, így könnyebben alávethetők és uralhatók. Ezért a természetes európai identitások védelmére hivatott minden intézmény - a család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok - folyamatos politikai, jogi és mentális támadások célkeresztjében van - mutatott rá.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: az európai politika sokszor józan ésszel nehezen érthető felszíne alatt, a mélyben az identitásvédelem és az identitásrombolás politikai, gazdasági és szellemi erőinek példátlan összecsapása zajlik. Minden nagy európai vita mögött - mint a bevándorlási vita vagy a föderalista és szuverenista álláspontok vitája az Európai Unió jövőjéről - ez a küzdelem található. Ennek végső célja a - semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkező, "az életünkön mégis lassan, de biztosan rákként eluralkodó", nemzetek szuverenitását és az országok demokratikus döntéshozatali struktúráit elimináló - háttérhatalmak világkormányzásának megvalósítása - állapította meg Kövér László, aki szerint rossz hír, hogy az európai emberek védelmére hivatott Európai Unió vezetése ebben a küzdelemben az identitásrombolók pártjára állt.

Az Országgyűlés elnöke jó hírnek nevezte hogy

"ez az uniós garnitúra" a küszöbön lévő európai parlamenti választásokon leváltható, hazaküldhető,

és ezáltal esély nyitható Európának és az európai embereknek, hogy ne vesztesei legyenek annak a geopolitikai küzdelemnek, amelyben az Európai Unió jelenlegi vezetői elárulták és cserben hagyták őket.

Hasonlóan jó hírnek mondta, hogy az identitásvédelmi küzdelemben Európa számíthat a magyarságra, amely 1920 óta ebben a műfajban Európa legtapasztaltabb nemzete. Nincs még egy olyan európai nemzet, amelynek harmada egy évszázada küzd azért, hogy az ellenérdekelt erőkkel szemben megőrizhesse önazonosságát - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy jelenleg Európában három identitáspolitikai modell azonosítható, amelyből kettő veszélyt, egy pedig esélyt jelent a magyar nemzetpolitika számára. Európa nyugati részén az önfeladás modellje van terjedőben, amelynek követése a magyarság számára végzetes lenne.

Európa keleti részén még sokan vannak, akik azt gondolják, hogy saját nemzeti identitásuk erősebb lesz azáltal, ha elveszik a velük együtt élő nemzeti közösségek önazonosságát - állapította meg az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: "mi, magyarok, az elmúlt évszázadban megtanultuk és megtapasztalhattuk, hogy ez nem így van: nem erősebb, hanem csak zavarosabb lesz annak az identitása, aki mások önazonosságát veszélyezteti vagy korlátozza".

Úgy látja:

a magyar nemzetpolitika számára új esélyt jelenthet a Közép-Európában körvonalazódó új identitáspolitikai modell,

amelynek lényege, hogy mások nemzeti identitásának tiszteletben tartása nem gyengíti, hanem erősíti a saját nemzeti azonosságtudat védelmének lehetőségeit. Közép-Európában egyre erősödik a politikai és gazdasági egymásrautaltság, és ez esélyt teremthet arra, hogy a nemzeti kirekesztés indulatok vezérelte politikáját felválthassa egy racionális, a nemzeti kiengesztelődést és méltányosságot megvalósító identitáspolitika és egy új államközi együttműködési gyakorlat.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nemcsak magyar, hanem szerb, román és ukrán érdek is, hogy Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján ezt a közép-európai modellt valósítsák meg. Értékelése szerint Szerbiával a legjobb úton haladnak e cél irányába, Romániával van esély, hogy erre az útra lépjenek, míg Ukrajna esetében a jelenlegi ukrán vezetés alatt erre még nincs lehetőség, de nem szabad kizárni, hogy az ott esedékes választások után ez megnyílik.

Nem számít a nyomásgyakorlás

Az ülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar közösségek jogainak védelmét ígérte.

"A magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen - adott esetben - jó baráttól származik" - jelentette ki Szijjártó Péter, azt ígérve a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen "nagy vagy erős barát" gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO-Ukrajra bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.