eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Dejan Zidan, a szlovén nemzetgyűlés elnöke a lendvai városháza előtt tartott sajtótájékoztatójukra érkezik 2019. február 21-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Határ menti tárgyalásokat folytatott Kövér László Dejan Zidannal

A magyar és a szlovén házelnök a Rába-vidék környékének közös fejlesztéséről tárgyalt.

Az anyanyelv megtartása, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzése mellett a határ menti térségek gazdaságának megerősítése is a nemzetiségek megmaradását szolgálják - hangoztatta csütörtökön Felsőszölnökön Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kollégája Dejan Zidan a szlovén nemzetgyűlés elnökének társaságában látogatott el a Rába-vidék központjába.

Kövér László elmondta: találkozójuk a szlovéniai Mura-vidéki Lendván kezdődött, ahol első sorban a múlt kérdéseinek feldolgozását, valamint jövőbeni kulturális együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az eszmecsere második felében, a magyarországi szlovének által lakott Rába-vidéken pedig a helyi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kerültek a nemzetiségi közösség vezetőivel folytatott megbeszélés fókuszába.

Úgy fogalmazott: a Rába-vidék fejlesztéséről szóló tervek már elkészültek, és hamarosan a kormány asztalára kerülnek.

Az anyanyelv megtartásán túl egy nemzeti kisebbség megmaradását az is szolgálhatja, ha az anyanyelv használata egy határ menti térségben a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülésével, helyi vállalkozók révén "gazdasági faktorrá" is válik - hangzott el.

A magyar politikus hozzátette: az államok és kormányok feladata, hogy akár a jogi szabályozással, akár az infrastruktúra fejlesztésével segítsék a helyi gazdaság fejlődését, hozzájárulva a térség népességmegtartó képességének növeléséhez.

Az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón elismerően szólt arról az összefogásról és aktivitásról amit a Magyarországon élő tizenhárom nemzetség közül - viszonylag alacsony lélekszámukhoz képest - a szlovén nemzetiségi tagjai tanúsítanak.

Dejan Zidan szlovén házelnök úgy fogalmazott: az Országos Szlovén Önkormányzat és a térségi fejlesztési ügynökség együttműködésének köszönhetően olyan mintaprojektet sikerült kidolgozni, amely a határ mindkét oldalán hasznosítható elemeket tartalmaz és amelynek megvalósítása valóban erősíteni fogja a Rába-vidék és a Mura-vidék gazdaságát is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×