A Legfőbb Ügyészség a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentések elutasítása miatt az országgyűlési képviselők jogi képviselői által bejelentett panaszokat – mivel azok alaptalanok – elutasította.

A Legőbb Ügyészség közleményében felidézi a döntés előzményét, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA székháznál 2018. december 16-án és 17-én történt események miatt országgyűlési képviselők és más személyek által tett feljelentéseket az azokról készült – 2500 GB terjedelmű, mintegy 1000 óra tartalmú – felvételek alapján 2019. január 21-én elbírálta. A Központi Nyomozó Főügyészség az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentéseket elutasította. (http://ugyeszseg.hu/elbiralta-az-ugyeszseg-az-mtva-szekhaznal-tortent-esemenyek-miatt-tett-feljelenteseket/)

Az elutasító határozat ellen a feljelentő országgyűlési képviselők panasszal éltek, és kérték a büntetőeljárás lefolytatását.

A panaszosok vitatták a határozat megállapításait. Sérelmezték, hogy a határozat nem tartalmazta, milyen magatartást tanúsítottak, a mentőket mikor értesítették és azok mikor érkeztek az épület elé. A panaszosok kétségbe vonták a határozat azon jogi megállapításait is, mely szerint az MTVA közérdekű üzem, a képviselők ott nem folytattak jogszerű eljárást, illetve a biztonsági őrség jogszerűen lépett fel velük szemben.

A Legfőbb Ügyészség a panaszokban foglaltakat alaptalannak találta, és azokat – a lényegét tekintve alábbiakban összegezhető indokolással – elutasította.

1. A panasz alapján felmerül annak a kérdése, hogy az országgyűlési képviselők az MTVA székháznál hivatalos személyként jártak-e el.

A hivatalos személy elleni erőszakot csak a jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben lehet elkövetni.

Az országgyűlési képviselő – a rá vonatkozó jogszabály szerint – jogszerűen jár el, amikor a közintézménybe belép, ott felvilágosítást kér. Ha ilyen helyzetben – tehát jogszerű eljárása során – vele szemben erőszakkal, fenyegetéssel lépnek fel, akadályozzák vagy bántalmazzák, sérelmére elkövetik a hivatalos személy elleni erőszakot.

Az MTVA székházban 2018. december 16-17-én bent tartózkodó országgyűlési képviselők – a jogszerű belépésen és felvilágosítás kérésen túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül – a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit akarták beolvasni vagy beolvastatni. Ennek érdekében jogalap nélkül be akartak jutni a szerkesztőségekbe, a stúdiókba és az azokhoz tartozó vezérlőkbe.

A képviselők szándéka tehát nem a felvilágosítás kérésre irányult, nem jogszerűen jártak el, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.

2. Az országgyűlési képviselők a biztonsági őrség tájékoztatása, figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni az MTVA székház szerkesztőségeibe, az élő adást készítő stúdióba, a vezérlőkbe, amellyel az élő adást zavarták volna, a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna.

A Fegyveres Biztonsági Őrség a rájuk vonatkozó jogszabály alapján törvényesen és megalapozottan lépett fel, az arányosság követelményét betartották, a képviselőkkel szemben alkalmazott testi erővel történő kényszerítés jogszerű és biztonsági szempontból szükségszerű volt. Minderre ugyanis akkor került sor, amikor a képviselők lezárt, védett területre kívántak bemenni. A jogszerűen alkalmazott testi kényszernek pedig a képviselők ellenszegültek.

3. A képviselők állításával szemben, nem tekinthető jogtalannak, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök az MTVA székházába nem mentek be.

Az országgyűlési képviselők jogszerűtlenül, képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el, ebből következően a fegyveres biztonsági őrség velük szemben jogszerűen intézkedett. Ezért a rendőri intézkedésre alapot adó, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Az intézkedés elmaradása a helyszínen szolgálatot teljestő rendőrök terhére nem róható, hivatali visszaélést vagy bűnpártolást nem követtek el.

4. További kérdésként merült fel a panasz kapcsán, hogy az MTVA székházában a közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette elkövethető-e.

A Büntető Törvénykönyv szerint közérdekű üzemnek tekinthető az elektronikus hírközlő hálózat. Ennek része a hálózati infrastruktúra és a működéséhez szükséges energiaellátást biztosító berendezések, a kapcsolástechnika, továbbá az átviteltechnika. Mindezek működésének jelentős megzavarása bűncselekmény.

Az MTVA székház, illetve annak éppen azon részei, amelyekbe a képviselők be akartak jutni – így a stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik, hiszen az elektronikus hírközlés területén használt infrastruktúra részei, így közérdekű üzemnek minősülnek.

5. A panaszokban írtakkal ellenétben, a feljelentést elutasító határozat részletesen tartalmazza, hogy az MTVA épületében tartózkodó képviselők közül ki lépett fel támadólag a biztonsági őrség tagjaival szemben, és mindennek során pontosan milyen magatartást tanúsított. A határozat – a panaszban foglaltaktól eltérően – nem kelti azt a látszatot, hogy minden, az MTVA épületében tartozódó személy támadólag lépett volna fel.

Az egyik panasszal szemben, a mentők értesítésének időpontja az ügy megítélése kapcsán nem bír jelentőséggel. Megérkezésük és az egyik képviselőhöz történő kísérésük között eltelt rövid időt a határozat tartalmazza. Ennek kapcsán segítségnyújtás elmulasztása, illetve kényszerítés bűncselekménye nem merült fel.

A képviselő állításával szemben, a bűnpártolás gyanúja sem merült fel, ugyanis az MTVA valamennyi, így az adott képviselővel szembeni intézkedésről készült felvételt is átadta.

A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a feljelentést elbíráló Központi Nyomozó Főügyészség jogi álláspontja megalapozott volt, és önmagában az a tény, hogy a panaszos nem ért egyet a határozat ténymegállapításaival, a határozatban írtakat nem teszi megalapozatlanná.

A Legfőbb Ügyészség mindezek miatt a panaszokat elutasította, egyben a határozatában tájékoztatta az érintetteket a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége vonatkozásában a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről.