eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ütközésben összetört személygépkocsik a 83-as főúton Győr és Győrszemere között 2018. december 24-én. A balesetben két ember a helyszínen meghalt, többen megsérültek.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Nincs menekülés a keskeny halálúton

A Dunántúl egyik legveszélyesebb útja a 83-as főút. A Győr és Pápa közötti szakaszon állandósultak a tragikus balesetek.

Tavaly szenteste napján két fiatal testvér hunyt el a "halálkanyarban" Nagyszentpál térségében, majd két ünnep között kapcsolták le a gépekről a baleset harmadik áldozatát, egy 20 éves nőt. A családi tragédiától 500 méterre újabb baleset történt múlt héten. Egy hete kamion és személyautó ütközött, egy idős hölgy súlyos töréseket szenvedett a lábán - írja a Kisalföld, amely egy oktató társaságában végig is autózott a halálúton.

A szakértő szerint, aki maga sem szívesen autózik arra, a főút rendkívül keskeny, különösen a Győr és Győrszemere között, az útfelület egyenetlen, tele bukkanókkal, éles kanyarokkal. Szintén nehézség, hogy a 83-as győri szakasza melletti bevásárlóközpontoknál kétszer két sáv áll az autósok rendelkezésre, majd hirtelen szűkül a főút. A rizikós szituációk sokszor abból fakadnak, ha gyorsabb és lassúbb autós találkozik.

Egy elrontott előzéskor padka híján nincs menekvés, az utat szinte végig mély árkok követik. Az oktató szerint a 60-as, 70-es sebességkorlátozások indokoltak a kanyarokban. További veszélyforrás, hogy keskeny az útfelület. megmérték, van, ahol a padkától padkáig a hat métert sem éri el az út szélessége.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×